A piacok óvatos optimizmussal fogadták a kormány Széll Kálmán tervét, amit Matolcsy György gazdasági és Navracsics Tibor közigazgatási miniszterek március elsején jelentettek be. Az óvatosság annak szólt, hogy a meglehetősen vázlatos elképzelések miatt további részleteket igényelnének az elemzők.

Az elmúlt két hónapban mindenki türelmesen várt a részletekre, ám a türelemre úgy látszik még szükség lesz, hisz a parlament elé még nem került egyetlen olyan javaslat sem, amelynek elfogadását július elsejéig tervezték. A parlament már ki is futott az időből, hiszen az első törvényeket július elsejéig kell elfogadni, ám a hátralevő másfél hónapban - a normális (nem egynapos ) jogalkotást feltételezve ez már nem lehetséges a törvénymódosítások esetében.

A csomag keretében hirdették meg a táppénzszabályok szigorítását, illetve a táppénzcsalásokkal szembeni erőteljesebb fellépést. A parlament ebben az egy kérdésben döntött, ugyanis május elsejétől naponta legfeljebb bruttó 5200 forint táppénz jár a május elsejét megelőző időszakban meghatározott 10 400 forint helyett, havonta pedig bruttó 156 ezer forintot kaphat a mostani 312 ezer helyett az a beteg.

A Széll Kálmán tervhez mellékelt menetrend szerint a parlamentnek illetve a kormánynak további nyolc jogszabályt kell elfogadnia - ám ezekről eddig nem derültek ki részletek. A tervek szerint a félév fordulóra dolgozza ki a fejlesztési tárca illetve a Belügyminisztérium a rezsiköltségek befagyasztásáról szóló jogszabálytervezetet. Az elmúlt hetekben annyi történt, hogy a távfűtés ára újra szabályozott lett. Ugyanakkor itt csak azt ígérték, hogy e szabályokat július elsejéig csak kidolgozzák - esetleges parlamenti elfogadását későbbre tervezik.

Ugyancsak erre a hátidőre kellene elfogadnia a parlamentnek az új közbeszerzési törvényt - aminek, annak ellenére nincs semmi jele, hogy azt a fejlesztési tárca egyszer már beígérte 2010 decemberére. A tervezet már tárcaközi egyezetésen van ugyan, így hamarosan a kormány elé kerülhet - ám júliusra ebből sem lesz törvény. Elfogadása az őszi ülésszakra csúszhat.

Szintén július elsejéig kell elfogadnia parlamentnek az új rokkantosítással kapcsolatos szabályokat, illetve a korengedményes nyugdíjak szigorítását. Mind a két kérdést a nyugdíjtörvény rendezi, vagyis ehhez is törvénymódosításra lenne szükség.

Kapcsolódó

A korengedményes nyugdíj nem tévesztendő össze a korkedvezményes nyugdíjjal, amellyel például a fegyveres testületek alkalmazottai élhetnek. A korengedményes nyugdíjazás a rugalmas nyugdíjkorhatárt - pontosabban most már annak eltörlést jelenti. A Széll Kálmán tervben megfogalmazottak szerint a cél az, hogy a hivatalos korhatár (62 év) előtt ne lehessen nyugdíjba menni.

A tervek szerint ugyancsak erre a határidőre kellene elfogadni az gyógyszerár-támogatás átalakításához szükséges jogszabályokat illetve az új közszolgálati életpálya modellt - ezek szintén törvénymódosítást feltételeznének, ám ezek sincsenek még a parlament előtt.

 

Miről tárgyal most a parlament?

Az elmúlt hetekben úgy tűnik, a parlament nem szakad meg a munkában, hisz az alkotmányozással volt elfoglalva, ugyanakkor a szokottnál kevesebbet üléseztek. Kedden reggel kilenctől estig váltják egymást a napirendek - ám igazán fontos törvény nincs a ház előtt. A honatyák és honanyák, olyan fontos kérdésekről tárgyalnak kedden, mint hogy a Herendi Porcelángyár bekerüljön-e tartós állami tulajdonba, vagy a nemzet sportolóit a jövőben hogyan válasszák meg. Ezenkívül tárgyalnak az államadósság csökkentésére felajánlható magánadományok adókedvezményéről és - egyetlen fontos törvényként - ott a budapesti agglomerációról szóló jogszabály felülvizsgálata.