A Napi Gazdaság keddi számának cikke

A forint elmúlt napokban kezdődött látványos gyengülése egyelőre nem borzolta a gazdaságpolitika irányítóinak kedélyét, Orbán Viktor miniszterelnök tegnapi parlamenti felszólalásában is nyugodt hangnemben ecsetelte a rezsicsökkentés fontosságát. Az alkotmánymódosítás kapcsán felhördülő nemzetközi hangulatra látványosan nem reagált, pedig elemzők szerint ennek lehet köze a forintgyengüléshez. A közgazdászok fantáziáját azonban megmozgatta, hiszen a gyengébb fizetőeszköztől reálgazdasági előnyöket várhat a kormányzat. Az biztos, hogy kockázatos dolog a forintot gyengíteni, annak politikai hatásai ugyanis visszaüthetnek, ám elemzők szerint az újabb devizahiteles-mentés ötletét nem véletlenül a jegybankelnökcseréhez időzítették. A piaci szereplők többsége szerint érdemes felkészülni egy érdemben gyengébb forintárfolyamra.

Csak ürügyre várt a piac

Az euró/forint a jegybanki vezetőváltás kapcsán már hetek óta keresi az ürügyet, hogy 300 fölé mehessen − véli Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője, aki szerint ilyen az alkotmánymódosítás ügye. Ehhez az Equilor elemzői annyit tesznek hozzá, hogy a pénteki jegybanki akció, melynek keretében Király Júlia és Karvalits Ferenc alelnök jogköre drasztikusan csökken, elbizonytalanította a piaci szereplőket. Ez ugyanis jelentheti azt, hogy már márciusban nem konvencionális eszközök bevezetésére készülhet az új vezetés.

Kapcsolódó

Technikai alapon a 306-os szint állhat először a forintgyengülés előtt, de rossz nemzetközi hangulat esetén a 310−315-ös szintet is elérheti a kurzus − vélik a brókercég szakértői, akik később stabilizálódásra számítanak, az év végére 290 körüli forinttal, mondván: a kormánynak nem érdeke, hogy tartósan gyengüljön a forint. A gazdaságélénkítő hatás ugyanis középtávon jelentkezik, míg a negatív hatások azonnal érzékelhetőek. A választásokhoz közeledve a kabinet eleinte verbálisan erősítheti a forintot, ha minden kötél szakad, akkor az MNB nyíltpiaci műveletekkel is beavatkozhat − igaz, a devizatartalék összege véges.

Mit tehet a jegybank?

Most teljesen más a helyzet, mint 2008−2009-ben volt, hiszen akkor az árfolyamot elsősorban a tőke-, illetve kamatmozgások határozták meg, így előfordulhatott, hogy egy fundamentálisan olyan erős gazdaság, mint a cseh is koronagyengülést élt meg − mondta lapunknak Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője. Véleménye szerint most új helyzet van, a piac egyszerűen beárazza az optimális árfolyamot, ami Budapesten lehet, hogy hármassal kezdődik. Addig nincs baj, amíg az állampapírok eladhatók, a hozamok stabilak.

Azt el kell fogadnunk, hogy ha csökken az exportunk Európába, és gyengül a gazdaság, akkor a nominális árfolyamgyengülés normális dolog. A jegybanknak ezzel nem kell foglalkoznia, sem verbálisan, sem mérlegeszközökkel, ahogy a kormány részéről is szükségtelen a piacok felé nyugtató jelzéseket adni. Barcza szerint a devizahitelesek problémája másról szól, számukra − sajnos − az árfolyamkockázat "benne van a pakliban".

Nem tudni pontosan, az új MNB-elnök mit akar, a jegybankban zajló hatalmi koncentráció egyszerűen a stílusához tartozik − véli Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. Véleménye szerint a brit jegybank funding for lending modelljét adaptálja az MNB, vagyis olcsó forintforrást biztosít a bankoknak, ha azt továbbhitelezik a reálgazdaságnak. Duronelly szerint ez annyiban "rendben van", hogy mást nem is nagyon tud most csinálni a jegybank. Kérdéses azonban a hatás: a program még a briteknél sem hozta idáig a várt eredményeket, Magyarországon még kevesebbre lehet számítani.

Kép: Napi grafikonok

A piac még bizakodó

A bankok többségének ugyanis nem az a fő gondja, hogy nincs forrása. A hitelezést alapvetően a szigorú anyabanki kockázatkezelés fojtja meg, ráadásul több banknál érdemi tőkeproblémák lehetnek: ha például szembenéznének a papíron teljesítő, valójában viszont rossz hiteleikkel, akkor lényegesen rosszabb volna a tőkemegfelelésük, mint azt most kimutatják. Ilyen körülmények között pedig nem sokat tehet a jegybank − mondta Duronelly.

Most pánik nélkül gyengülünk − állapította meg a szakértő, aki szerint nem világos, mi mozgatja a forintot. Nincs csapkodás, a hozamok is alig hullámzanak és továbbra is kamatvágást áraznak, vagyis általános bizalomromlás egyelőre nincs. Prognózisa szerint ha a héten nem megy a forint az euróval szemben a 300-as szint alá, akkor szép lassan a korábbi csúcsok közelében, vagyis valahol 320−325 forint közelében állhat meg a gyengülés. Ha ennél is tovább gyengülne a kurzus, akkor újra jöhet a jegybankelnök, a kormányfő és a gazdasági miniszter piacnyugtató találkozója.