Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A tárcavezető a Magyar Professzionális Méhészek Egyesületének kongresszusán hangsúlyozta: már nem fenntartható, hogy a Magyarországon termelt méz nagy részét hordós kiszerelésben adják el, a méhészeknek meg kell mutatniuk, hogy a termelésben és az értékesítésben is közösen tudnak előre lépni.

A magyar méznek komoly piaca lehet Kína, amely bár az "egész világot elárasztja mézzel", magyar mézet akar venni, akár 6-10 ezer forintos üvegenkénti áron is, mert egyre több a tehetős polgára, akinek fontos, hogy kiváló minőségű élelmiszereket fogyasszon. Megvolna a magyar méz útja, csak meg kellene fordítanunk Nyugatról Keletre - mondta Nagy István.

A mintegy kétszáz méhészeti szakember előtt a tárcavezető az ágazat problémái, kihívásai között szólt a méhcsaládok számának csökkenéséről és az önbeporzó napraforgóról. A méhpusztulás ütemét látva csak idő kérdése, hogy Magyarország legyen az a hely, ahol a legsűrűbb a méhpopuláció Európában.

Az önbeporzó napraforgó a miniszter szerint az egész ökoszisztémára negatív hatással lehet. A gazdálkodók a biztosabb hozam és a nagyobb termésmennyiség érdekében a napraforgó vetésterületének több mint felén már önporzó fajtát vetnek, amely nem ad nektárt. Az önporzó fajta vetésterülete drasztikusan nő, a tárcavezető az agrárkutató intézettől kérte e folyamat hatásainak vizsgálatát.

A Magyarországon termelt mézfajták közül a napraforgó a legjelentősebb, jelenleg a teljes mennyiség 34 százalékát teszi ki, megelőzve a repcét (21 százalék) és az akácmézet (19 százalék).

A másfél évtizede alakult, a 20 ezer magyarországi méhészből 1400 tagot számláló Magyar Professzionális Méhészek Egyesülete kongresszusának részvevői a kétnapos eseményen előadásokat hallhatnak a mézfogyasztás népszerűsítésének marketingeszközeiről, a környezetváltozásnak a méhészetre gyakorolt hatásairól, a bioméhészetről és egyebek mellett az akácméz pollentartalmának meghatározásáról is - írta az MTI.

December 19-től szigor jön a méhek miatt

A házi méhekre és egyéb beporzó szervezetekre kockázatosnak ítélt neonikotinod hatóanyagot tartalmazó növényvédő szereket az Európai Bizottság döntése alapján december 19-től kizárólag zárt termesztő berendezésben lehet felhasználni - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján. A Nébih az új előírásoknak megfelelően módosította a hazai növényvédőszer-engedélyeket.A méhekre veszélyesnek ítélt neonikotinoid hatóanyagok - imidakloprid, klotianidin és tiametoxam - valamelyikét tartalmazó növényvédő szerek felhasználását először 2013-ban korlátozta az Európai Bizottság. Idén az EB további szigorításokat vezetett be a hatóanyagok felhasználását illetően. A három hatóanyag valamelyikét tartalmazó szereket 2018. december 19-e után kizárólag zárt termesztő berendezésben, azaz üvegházban lehet felhasználni, és eddig az időpontig lehet szabadföldbe elvetni a kezelt magokat, például az őszi kalászosokat. December 19-e után a kezelt magokból fejlődő, illetve az üvegházban kezelt növényeket - beleértve a palántákat is - tilos lesz szabadföldre kiültetni. A szigorítás számos növényvédő szert érint. Négy termék forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét visszavonták, további 21 készítmény engedélyéből pedig törölni kellett a szabadföldi felhasználásokat. Az érintett készítmények részletes listája elérhető a Nébih honlapján - írta az MTI.