Szerdán Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) állami földprogramért felelős államtitkára közölte az MTI-vel, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) várhatóan jogi lépéseket tesz a kishantosi ügyben az államot ért kár megtérítése miatt. Bitay azt is kifejtette: az NFA azért kívánja bíróságra vinni az ügyet, mert a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. vagyoni és nem vagyoni kárt is okozott az államnak azzal, hogy több mint fél éve jogalap nélkül használja az általa korábban bérelt földterületet. Példaként hozta: az NFA elesett hat havi bérleti díjtól, mert eddig sem a kft. sem az új bérlők nem fizették azt ki. Mindemellett az államnak egy biztonsági céget is meg kellett bíznia, hogy az új bérlők jogos igényét biztosítsa, azt, hogy dolgozhassanak a pályázatokon megnyert területeken.

Ráadásul a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. az államtitkár szerint rosszhiszeműen használja azt a területet, amelynek a bérleti szerződése tavaly ősszel lejárt. A cég ugyanis hét családi gazdálkodó, egy betéti társaság és egy oktatási intézmény tevékenységét akadályozza azzal, hogy nem hajlandó a területet átadni, amelyen korábban gazdálkodott. Megjegyezte, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. nem volt a területre kiírt földbérleti pályázat nyertesei között.

21 milliós uniós támogatás veszett el

Ezekre a kijelentésekre reagálva Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója közleményben kifejtette: az államot nem érte volna semmilyen kár, ha a bíróság előtti vitás ügyek lezártáig a Kishantosi Nonprofit Kft. kap megbízást a földek művelésére, ahogy ezt többször is írásban kezdeményezte. Így Kishantos továbbra is fizette volna a bérleti díjat, nem veszett volna el az AKG 5. évre eső 21 millió forintos eu-s támogatás, működhetne tovább, a közérdeket szolgáló biogazdaság.

A kft. kilenc ok miatt nem adta át a területeket - áll a közleményben. Ezek közül mindössze egy oldódott meg: a pályázati biztosítékot nyolc hónappal az esedékesség után Kishantos végül - kamat nélkül - visszakapta.

Nyomós okok, kezeletlen kérdések

A többi ok azonban még mindig fennáll - állítja az ügyvezető. Az NFA beindította ugyan az elszámolást Kishantossal, bekérte a dokumentumokat, szakértőt küldött ki, azonban a tényleges elszámolás, és a Kishantosnak járó összegek kifizetése a mai napig nem történt meg. Ilyen esetekben a Ptk. úgy rendelkezik, hogy a volt használónak joga van birtokban maradnia mindaddig, amíg ki nem fizetik.

Az ügyvezető szerint a mai napig nem hirdették meg arra a több, mint 30 ezer hektár állami földre a bérleti pályázatot, amelynek már 4 éve lejárt a bérleti szerződése. Az ügyvezető közleményében rámutat arra, hogy a mai napig nem került sorra a kishantosi földekkel szomszédos 9000 hektár állami föld ugyanolyan eljárásban való felosztása és pályázatra való kiírása, mint ahogy az a kishantosi földekkel történt.

Nem történt lépés továbbá a német kormánnyal való elszámolásra sem, miután a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság beindítását a német adófizetők pénzéből segítette a német kormány. A 22 éve biogazdaságként működő nemzetközi hírű mintagazdaság ugyanis egy német-magyar kormányközi együttműködésben jött létre.

Ácsné szerint nem történt intézkedés az AKG 5. évének biztosítására sem, aminek következtében elveszett 21 millió forintnyi uniós forrás. Továbbá nem bírálták még el a Kishantosi Nonprofit Kft. vidékfejlesztési miniszterhez benyújtott panaszát sem, a vélt törvénytelenségek kivizsgálása elmaradt. A Kishantosi Nonproit Kft. szerint a pályázat meghirdetése, a pályázatok bírálata törvénytelen volt, így az ezek alapján létrejött szerződések és földhivatali bejegyzések érvénytelenek.

Ácsné továbbá hatalmas tévedésnek tartja, hogy az NFA "annak adja a földet, akinek akarja." Az NFA a közvagyont csakis a köz érdekei szerint, és csakis a vonatkozó törvények szerint hasznosíthatja - hangsúlyozza.

A perek április 25-től kezdődnek

Azt az államtitkár is elmondta már, hogy Kishantos korábban birtokvédelmet kért a székesfehérvári jegyzőtől, aki elutasította a kérelmet, arra hivatkozva, hogy nincs birtoklási jogosultságuk a területre. Az államtitkár továbbá azt is elismerte, hogy az ügyben birtokper is folyamatban van.

Bolye Ferenc, a kishantosi központ társügyvezetője két hete közölte, hogy április 25-étől kezdődnek azok a bírósági tárgyalások, amelyek eldönthetik, "ki van birtokon belül".

Kishantos méltó az Alkotmányos védelemre

Szabó Marcel, a  jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes a beszántás hírét követően közleményében hangsúlyozta: a biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt kialakult környezeti érték méltó az alkotmányos védelemre. Szabó a Kishantos kapcsán indult vizsgálat során Székely László alapvető jogi biztossal együtt még tavaly decemberben állapította meg az alkotmányos védelemre való alkalmasságot. Az állami tulajdonban lévő termőföldek haszonbérbe adásával kapcsolatos jogi szabályozásnak figyelembe kell vennie az Alaptörvény erre vonatkozó passzusát.