Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program keretében az elmúlt hónapokban fotovoltaikus beruházásra (napelemek általi energiatermelésre) 36 pályázó kapott 3,75 milliárd forintot - jelentette be Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyi államtitkára.

A megítélt pályázati forrásoknak köszönhetően csaknem 7 MWp (megawatt-peak) névleges teljesítménnyel bővül, mintegy nyolcszorosára nő a jelenlegi 0,9 MWp hazai kapacitás - hangsúlyozta az államtitkár a Valóságos Kincsesbánya II. Fórumon, a Pest megyei Újszilváson.

Az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjából a közelmúltban 50 napkollektoros fejlesztéshez kaptak közösségi támogatást a pályázók, összesen több mint 600 millió forint értékben. A megvalósuló beruházások eredményeként 3288 négyzetméterrel bővül a hazai napkollektor-felület.

A 2020-ra számított napenergia részarány már megközelítheti a 3 százalékot Magyarországon a teljes energiamixen belül - fogalmazott Bencsik. Ez elsősorban a hőtermelés területén jelenthet kiugró fejlődést, de az évtized közepétől a fotovoltaikus termelés is felgyorsulhat. A hazai villamosenergia átviteli rendszer rugalmatlansága miatt megkerülhetetlen a hatékony energiatárolási és szabályozási feltételek megteremtése - vélekedett.

Az államtitkár megemlítette, hogy a kötelező átvételi támogatási (KÁT) rendszer januártól történő átalakításával a továbbiakban kiszámítható, a beruházás megtérülését biztosító, 15 éves támogatási futamidővel számolhatnak a napelemes befektetők. Ugyanakkor hozzátette, felső kapacitáshatárt vezetnek be, amelynek mértékét a tervek szerint 0,5 MWp teljesítményben állapítják meg.

Elemzői és piaci vélemények szerint éppen a támogatások bizonytalansága, nem tervezhető mivolta jelenti jelenleg a napenergia-felhasználás terjedésének legkomolyabb akadályát.

Az eseményen előadást tartott Olajos Péter zöldgazdaság-fejlesztési és klímapolitikai helyettes államtitkár is. Az állami szerepvállalás mellett nagy szükség lenne a helyi cselekvési tervek kidolgozására is, hiszen a települések sok esetben nem is ismerik saját zöld vagyonelemeiket - fogalmazott. A helyettes államtitkár szerint a további teendők közé tartozik a helyi megújulóenergia-potenciálok felmérése és egy megfelelő energiahatékonysági mutatórendszer bevezetése is.