A Napi Gazdaság csütörtüöki számának cikke

Piaci információk szerint a magyar jegybank márciustól felálló új vezetése egy, a Bank of England (BoE) által már tavaly nyár óta alkalmazott eszközzel szeretne életet lehelni a halódó magyarországi hitelezési piacba s pörgetné fel a gazdaságot. A tervek szerint az MNB az akció keretében az alapkamatnál akár több száz bázisponttal (!) alacsonyabb kamat mellett nyújtana forintalapú finanszírozást a hazai bankoknak, ha azok cserébe ezeket a forrásokat új hitelkihelyezésekre fordítanák.

Kapcsolódó

Az ötlet információink szerint a brit jegybank nyáron beindított, Funding for lending (forrás a hitelezésért) névre keresztelt programját másolná. A BoE programjának célja az, hogy kedvezményes források biztosításával a bankokat és az építőipari beruházó cégeket arra ösztönözze, fokozzák hitelezési tevékenységüket a nem pénzügyi vállalatok és a lakosság irányában. Az alig valamivel több mint féléves program ugyanakkor helyi elemzők szerint is egyelőre meglehetősen ellentmondásos eredményeket hozott. Bár a jelzálogpiacon érezhetően nőtt az aktivitás és a kamatok is csökkenésnek indultak, azonban a rendelkezésre álló forrásokhoz képest viszonylag csekély összegeket hívtak le eddig a program keretében. A brit lakásépítők szövetségének (BSA) jelzálog-hitelezésért felelős vezetője szerint a program meghirdetésének inkább hangulatjavító szerepe volt, nem pedig közvetlen hatása a jelzálogpiacra. Más szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy ugyan a nyár óta eltelt időszakban csökkent a brit bankok forrásköltsége, azonban ez inkább a javuló nemzetközi tőkepiaci hangulatnak lehetett a hozadéka. Brit banki elemzők szerint a program még túl friss ahhoz, hogy egyértelműen értékelni lehessen hatásait, s ha lesznek is ilyenek, azok inkább az idei első félévben mutatkozhatnak meg.

A program hazai alkalmazása során a sikeresség a részletektől függ majd. Fontos tényező lehet, hogy az olcsóbb forrású hitelek eljutnak-e a reálgazdaságba is, vagy valamilyen csatornákon keresztül végül a jegybank különböző konstrukcióiban, esetleg az állampapírpiacon landolnak. Emlékezetes, hogy a Fed kvantitatív lazítási programjainak az egyik legnagyobb problémája az volt, hogy az általa teremtett friss források egy jelentős része a rövid lejáratú amerikai államkötvények piacán landolt, mélybe nyomva a rövid hozamokat, ugyanakkor a vállalati szektor hitelleépülése még sokáig tartott. Könnyen hasonló helyzet állhat elő itthon is, hiszen sokak szerint a hitelpiac szűkülése Magyarországon nem elsősorban a kínálati, hanem a hitelkeresleti oldal elégtelenségére vezethető vissza.

Egy ilyen megoldástól − a brit helyzethez hasonlóan − nem vár érdemi hatást Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makroelemzője sem. Véleménye szerint az effajta olcsó likviditás teremtése nem csodaszer. A magyarországi bankrendszer jelenleg fürdik a likviditásban. Ez az eszköz legfeljebb annak a néhány banknak jelenthet segítséget, amely nem kap elég forrást a bankközi piacon − fogalmazott a szakértő. Samu szerint a banki hitelezés erősödéséhez inkább biztonságos kihelyezési lehetőségek kellenének, ezek azonban egyelőre nem látszanak és ezen egy Funding for lending típusú program sem segít.

Az olcsó forrás sem kell

A bankok számára nem a forráshiány, a vállalkozások döntő részénél pedig nem a forrásköltség a fő akadálya a hitelfelvételnek, hiszen aki hitelezhető, az most is kap finanszírozást − vélik az ötletről a lapunk által megkérdezett banki szakemberek. A javaslatban szereplő árazáshoz hasonló kamatszinten (3 havi EURIBOR+2 százalékon) nyújt forintalapú refinanszírozást jelenleg a bankoknak az MFB Zrt., ám e szinten sem kelendőek a hitelek. Ma lényegében senki nem akar beruházni, s ezen egy ilyen kedvező forrású megoldás sem segítene sokat − mondják a bankok, amelyek szerint legfeljebb egy szűk szegmens számára nyílna út. Azon vállalkozások kezdhetnének fejlesztésbe, ahol a szuperolcsó forrás átlendítené a megtérülési terveket a pozitív tartományba.

Az is nagy kérdés, milyen kondíciókkal (lehívás, futamidő és rendtartás) lehetne igénybe venni a hitelt az MNB-től; lenne-e például végső ügyfélkamat-kikötés a hitelek mögött, valamint éven belüli ügyletekre fel lehetne-e használni a kölcsönt? − sorolják a bankok. Visszatérő kérdés, hogy vajon a korábbi hitelek olcsóbb refinanszírozására felhasználhatóak lennének-e a jegybanki források, illetve más bank hiteleit is kiválthassák a jelentkezők − ebben az esetben ugyanis a jó ügyfelekért komoly árazási verseny kezdődne, ám a többség ebből aligha profitálna.

Felvetődhet egy olyan megoldás is, hogy a kiváltásra hitelt csak az eredeti hitellel megegyező vagy akár azt 10-20 százalékkal meghaladó összeg felvételére vállalkozó ügyfelek kaphatnák. Bár így valóban élénkülhetne a hitelezés, ám a szakemberek ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetnek: már csak a szabályozók miatt is, a konzervatív, cashflow-alapú finanszírozási modellhez visszatérő bankrendszer ma annyi pénzt "szeret" hitelezni, amennyire a cégnek valóban szüksége van. Ráadásul a vállalatok sem szeretnek ma már "céltalanul" eladósodni.