A várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat szintjén a jegybank. Az MNB a múlt havi döntését követően is megerősítette, hogy tartósan alacsony kamatkörnyezetre rendezkedik be - kommentált Bebesy Dániel, Budapest Alapkezelő Zrt. portfóliómenedzsere.

Az irányadó kamat változatlansága mellett a piac majd szeptemberben kaphat iránymutatást a jegybanktól a háromhónapos betétek év végi szintjével kapcsolatban, ami befolyásolhatja a rövidebb lejáratú kamatszinteket. A jegybank várhatóan továbbra is arra törekszik, hogy a bankközi kamatokat az irányadó ráta alatt tartsa, ezzel próbálva fékezni a forint erősödését. Az elmúlt hónap viszonylag nyugodtan telt a globális tőkepiacokon, a Brexitet követően a vezető jegybankok újabb élénkítő csomagokat jelentettek be, ami támogatta a kockázatvállalást. A hazai inflációs folyamatokban továbbra sincs jelentős változás, a júliusi mínusz 0.3 százalékos adat ugyan elmaradt a jegybank várakozásától, azonban az év hátralevő részében emelkedni kezd a pénzromlási ütem, amelyet a bázishatáson kívül hosszabb távon a gyorsabb bérnövekedési ütem is tol majd - véli Bebesy.

Az MNB legutóbbi kommunikációiban már jelezte, hogy véget ért a legutóbbi kamatcsökkentési sorozat, mivel a korábbi várakozásoknál némileg lazább fiskális politika elegendő mértékben ösztönözheti a gazdasági növekedést ahhoz, hogy elérje 3 százalékos inflációs célját - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője. Az MNB ugyanakkor a három hónapos betéti instrumentum hozzáférésének korlátozásával kívánja irányítani a monetáris politikáját: az októbertől bevezetendő limitek függvényében jelentős banki szabad források áramolhatnak át a bankközi piacra, illetve az állampapír-piacra.

A szeptember végén meghatározandó limit keretösszegét feltehetően az MNB új inflációs jelentése is befolyásolhatja. Így mind a bankközi piacon, mind az állampapír-piacon lefelé irányuló nyomás lesz a hozamszinteken (ez a rövid oldalon gyakorlatilag már teljesült); az effektív hozamszint így lefelé térhet el a jegybanki alapkamattól, vagyis az alapkamat változtatása nélkül is képes enyhíteni a monetáris kondíciókat a jegybank.

Az MNB valójában arra törekedhet, hogy az elért alacsonyabb kamatszintet huzamosabb ideig tartani tudja, mintsem arra, hogy további kamatcsökkentések esetén később korrekcióra kényszerüljön. Így Suppan arra számít, hogy a mostani kamatcsökkentést követően 2018 közepéig változatlanok maradnak a kamatok, miközben a Bubor irányadó jellege erősödhet. A kamatok alacsony szinten tartását támogatja, hogy 2018 előtt nem várható az inflációs cél elérése, valamint az, hogy a külső adósság és sérülékenység meredek csökkenése, a kockázati megítélés javulása csökkenthetik a kockázati felárakat. Az alacsony hazai kamatszintet ezenfelül az ECB folyamatban levő mennyiségi lazítása, valamint a Fed korábbi várakozásoknál lassabb és későbbre tolódó kamatemelési pályája is támogatják.

A piac egybehangzóan tartásra számított. Nincs olyan körülmény, amely az esetleges változtatás mellett szólt volna. Nincs változás a monetáris politikában, a korábban már ismertetett - nem konvencionális eszközöket alkalmazó - forgatókönyvet követi az MNB - fogalmazott Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője.

Augusztusban már csak egyszer lehet a három hónapos betétbe helyezni a pénzt, várhatóan szeptemberben jelentik be, hogy október végétől mekkora összeget lehet maximálisan elhelyezni a három hónapos betétekben. E lépések lényege, hogy a jegybank kiszorítsa a pénzt a három hónapos betétekből - így a kamat módosítása nélkül lazulnak a monetáris feltételek. A szakember szerint amíg a nem konvencionális intézkedések pontos hatása nem látható, addig nem valószínű, hogy az MNB hozzányúlna a kamathoz.

Az év végéig stabilan 0,9% maradhat az alapkamat, ha pedig beváltja a hozzáfűzött reményeket az új eszköz, akkor akár jövőre sem nyúl majd az alapkamathoz az MT - véli Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője. Ellenkező esetben, ha a Bubor-kamatok nem esnek még mélyebbre, akkor elképzelhető, hogy jövőre újra a kamatcsökkentés lehetőségével él az MT. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tanács újabb nem-konvencionális eszközöket is alkalmazhat, hogy a gazdaságban uralkodó pénzügyi kondíciók lazuljanak.

A szeptemberi kamatdöntő ülés nem csak azért lesz izgalmas, mert a betétbe helyezhető likviditás mennyiségéről először dönt az MT, hanem azért is, mert publikálják az új inflációs jelentést - véli a prognoszta. Júniusban a jegybank úgy látta, hogy idén az inflációs ráta idén átlagosan 0,5, jövőre pedig 2,6 százalék lehet, míg Ürmössy 0,4, illetve 1,8 százalékra számít. Úgy véli, hogy az MNB jövő évi inflációs előrejelzése túl magas és azt csökkenteni fogja.

Ez az ülés az utolsó a "papírforma ülések" sorában, a nyár lezárultával ismét izgalmas időszak előtt állunk - véli Kiss Mónika, az Equilor Zrt. vezető elemzője. A következő hónapokban kiderül, milyen stratégiával reagál majd a magyar jegybank a kialakult helyzetre. A továbbra is alacsony belső és importált inflációs nyomás mellett a forint erősödik és a piac által kulcsfontosságúnak tekintett 307-310-es támasz áttörésével kísérletezik. Emellett bár a második negyedéves GDP adatok már fellendülést mutattak az első negyedév visszaeséséhez képest, az éves GDP-prognózis teljesítéséhez kifejezetten erős növekedésre lenne szükség az év második felében.

Az MNB egyszerre igyekszik az inflációra és a gazdasági kibocsátás alakulására hatni. Ebben a monetáris transzmissziós mechanizmus nyújt segítséget..A nulla közeli kamatszint és jelentős folyó fizetési mérleg többlet miatt a jegybank az elmúlt években egyre inkább a hitelek piaca és az eszközárak felé fordult. A várakozások közül az inflációra vonatkozó és az ehhez, illetve gazdasági/üzleti bizalomhoz kapcsolódó fogyasztói viselkedés kiemelten fontos az output gap zárása szempontjából. Ezek aktív befolyásolása azonban nehezen megvalósítható, a gazdasági szereplők inflációs várakozását a jegybanki inflációs cél horgonyozza le. A pénzpiaci várakozások sokkal jobban befolyásolhatók. Ez már meg is kezdődött, amikor nyár közepén az MNB bejelentette, hogy szeptemberben döntenek arról a tanácstagok, hogy szűkítik-e, és ha igen, milyen mértékben a három hónapos betét keretösszegét. Az Inflációs jelentéssel együtt ez majd további támpontot szolgáltat a magyar állampapírok és a forint kereskedése szempontjából is - fogalmazott az elemző.

Az év hátralévő részére továbbra is változatlan kamatszintet vetít előre - esetleges mozgástér-növekedés esetén pedig nem kamatváltozás, hanem egyéb mennyiségi/likviditási és/vagy hitelintézkedések következhetnek -véli Jobbágy Sándor, a CIB Bank Zrt. szakértője.

A forint a kamatdöntés és a közlemény publikálása idején erősödőben volt az euróval szemben, de az előző napi záráshoz viszonyított eltérés nem haladta meg a 0,2 százalékot. Az euró/forint keresztárfolyam 310-310,40 között ingadozott a kora délutáni órákban.