Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A társadalmi politikai rendszerünk sérülékenyebb, mint a fizikai rendszer - mondta Bart István éghajlat- és energiapolitikai szakértő a Millennium Intézet podcastjában. A szakember szerint sokkal nagyobb veszedelmet jelentenek a kívülről jövő kockázatok, amelyekre nem tudunk felkészülni.

Ilyennek véli a migrációs válságot. Bart rámutatott, hogy sokan a szíriai válságot is a klímaváltozáshoz kötik: a szíriai polgárháború 2011 körül robbant ki, előtte viszont 5 évig nagyon masszív szárazság pusztított, olyan, mint amilyen az azelőtti ötezer évben soha. Egyesek eszerint ez vezetett a polgárháborúban manifesztálódó társadalmi feszültségekhez - magyarázta a szakember.

Az éghajlatváltozás jelentős mennyiségű migrációt indít el. Bart szerint az a menekülthullám, amit most Európa nem tudott kezelni semmilyen szinten, csak "sétagalopp" volt ahhoz képest, ami ezután jöhet - vélekedett Bart, aki szerint a klímaváltozás miatti migráció jelentősen át fogja alakítani a politikai rendet Európában.

A szakember egyébként nem az olyan fizikai változásoktól tart, mint például a hőhullámok hossza nyáron, hanem sokkal inkább attól, hogy a társadalom hogyan képes ezeket a változásokat kezelni.

A magyar kormány legalább nem klímaellenes

Magyarország helyzetét a klímaváltozás szempontjából nem lehet külön kezelni - igazából lényegtelen is az, amit Magyarország tesz, miután a klímaváltozás kimenetele sokkal inkább a nagy kibocsátóktól függ. Magyarország egyelőre csupán annyit tesz, amit az EU elvár, illetve olyat, ami szembe megy az uniós akarattal.

Szerinte ilyen például a rezsicsökkentés: az intézkedés bevezetése előtt csökkent a lakosság szén-dioxid kibocsátása - ami Magyarország szempontjából a leglényegesebb elem -, a rezsicsökkentés után viszont újra elkezdett emelkedni. Bár azzal Bart is egyetért, hogy bizonyos rétegeknek segíteni kellett a rezsiköltségek csökkentésével - főleg, hogy egy átlag magyar háztartás jövedelmének 18 százaléka megy el a rezsire -,viszont az intézkedés hatására az olyanok energiafogyasztását is elkezdtük finanszírozni, akiknek erre nincs szükségük. Sőt, ennél a rétegnél azt is sikerült elérni, hogy noha megtehetnék, mégsem költenek energiahatékonyságra.

A magyar szén-dioxid kibocsátásnak 40 százalékát adja az épületek fűtése, áramellátása, melegvíz-előállítása. A magyar kormány viszont nem foglalkozik azzal, hogy energiahatékonyságra vonatkozó szabályokat vezessen be, illetve nem figyel olyanokra, hogy olyan helyen építsenek lakásokat, ahol van tömegközlekedés is, hogy ne kelljen az embereknek autót használniuk - fogalmazta meg kritikáit a szakember.

A felújításokra is gondolni kellene

Bart továbbá rámutatott, hogy a felújítások helyett inkább az új építéseket támogatja a kormány, miközben Magyarországon van egy körülbelül 3 milliós lakásállomány. Ha el akarjuk érni azt a célt, hogy 2050-ig gyakorlatilag a nullára vigyük le a kibocsátást, akkor ennek a folyamatnak a felújítások nagyon fontos részét képeznék - jegyezte meg. A szakember szerint a magyar kormány e téren történő tevékenységéről egy pozitívumot lehet említeni, hogy legalább szavakban nem áll ellent, legalább nem klímaellenes, és az emberek sem klímaszkeptikusok.

A paksi erőműről szólva pozitívumként értékelte, hogy ez az erőmű legalább nem fog szén-dioxidot kibocsátani, de ezzel együtt is egy nagyon drága és élhibázott beruházásnak tartja, ugyanis szerinte ennyi pénzből sokkal több zöldenergiát lehetne előállítani más módon.

A csökkenő népesség nem feltétlenül rossz

Bart arról is beszélt, hogy a magyar falvak elnéptelenedése véleménye szerint nem feltétlenül rossz folyamat a klímaváltozás szempontjából. A szakember úgy véli, hogy mivel Magyarországon csökken a népesség, nem indokolt, hogy óriási energiával próbáljuk meg ezt a folyamatot megfordítani. Jelenleg szerinte rengeteget költünk arra, hogy olyan településhálózatot tartsunk fenn, amit már a helyiek sem akarnak fenntartani: elköltöznek, mert nincs munka. Bart úgy véli, hogy a magyar kormánynak nem a falusi élet fenntartására kellene költenie, hanem inkább ott kellene bérlakásokat építeni, ahol az emberek lakni szeretnének. Ez környezetterhelés szempontjából is jobb lenne - jegyezte meg.

A népesség számának csökkentését Bart szerint nem kellene minden áron megakadályozni, hanem inkább kezelni kellene. A falvak elnéptelenedését szerinte lehetne úgy tekinteni, mint egy olyan folyamat, ahol a civilizáció visszavonul. A helyükbe lehetne például nemzeti parkokat létrehozni, olyan területeket, amelyek segítik a természetnek az alkalmazkodást a megváltozott éghajlati viszonyokhoz - ami az éghajlatváltozásnak szintén fontos feladata lenne.

A Földnek az lesz a jó, ha megtaláljuk a módját annak, hogy hogyan tudjuk stabilizálni, lassan és fokozatosan csökkenteni a népességünket - véli Bart. A szakember emellett arra is rámutat, hogy Magyarországon a népességcsökkenés miatt például a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével sem igazán kell foglalkoznia, hiszen emiatt a fogyasztás automatikusan csökken, a kibocsátás mérséklését pedig a múltbeli adatok alapján határozzák meg.

Bart szerint tehát a régi településszerkezetek és termelési viszonyok fenntartása helyett inkább abba kellene energiát fektetni, hogy megpróbáljunk a várható jövőben egy sikeres társadalompolitikát létrehozni.

Bart István

Bart István 2002 óta foglalkozik éghajlat- és energiapolitikával. 2002 és 2005 között a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium osztályvezetőjeként irányította az EU Kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) hazai bevezetését. 2005 és 2011 között az Európai Bizottság Környezetvédelmi, (később Éghajlat-politikai) Főigazgatóságán dolgozott, ahol főleg az ETS irányításában és szabályozásában vett részt. 2011-ben a magyar EU elnökség klímapolitikai szakértőinek munkáját segítette az Európai Bizottság budapesti kiküldöttjeként. 2011 és 2015 között a Magyar Energiahatékonysági Intézetben dolgozott ügyvezetőként, majd stratégiai igazgatóként. A nemzetközi klímatárgyalások több fordulóján (Milano, Bali, Cancun) is részt vett, fő szakterülete a kibocsátás-kereskedelem, a nemzetközi klíimatárgyalások, illetve az energiahatékonyság. Több cikket, illetve könyv-részletet írt az éghajlatpolitikáról és a kibocsátás-kereskedelemről.