Felületesen olvasva egy átlagos influenzajárvány esetén követendő protokoll is lehetne a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által a kórházaknak kiküldött eljárásrendje, amely részletesen leírja, hogy a most terjedő Vuhan koronavírus (2019-nCoV) magyarországi megjelenése esetén végrehajtandó feladatokat taglalja. Részleteiből azonban kiderül, hogy a különösen a légzőszerveket fertőző RNS-vírus esetén speciális teendőket is elvárnak az ellátó intézményektől.

A betegség beazonosításában fontos információ, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által közölt jelenleg ismerhető adatok alapján a lappangási idő átlagosan 7 nap (2-12 nap). Az NNK által kiküldött tájékoztató szerint a fontosabb tünetek közé tartozik, hogy a Vuhan koronavírus fertőzése lázzal, köhögéssel, légzési nehezítettséggel, tüdőgyulladásra jellemző radiológiai eltérésekkel jár. A megbetegedés manifesztálódhat enyhe, közepes és súlyos tünetekkel, ideértve a súlyos tüdőgyulladást, ARDS-t (a tüdő olyan jellegű károsodását, amely miatt nem jut elegendő oxigénhez, így a keringés, és egyéb szervek is károsodnak), szepszist és szeptikus sokkot.

Nem olyan veszélyes, mint amilyennek tűnik

A Napi.hu a betegség kapcsán még a hét elején megkereste a Nemzeti Népegészségügyi Központot (NNK), hogy pontosan mi tudható a Vuhan koronavírusról (szaknevén a 2019 nouvelle corona virus - 2019 nCoV). Ennek kapcsán a magyar járványvédelemmel is foglalkozó szervezet arról beszélt, hogy egyelőre keveset tudni a betegségről, de a fertőzés mortalitása - a mostani adatok alapján - alig magasabb, mint egy sima influenza járványé.

"A betegség lefolyása függ attól, hogy milyen a beteg immunrendszere. Pontos adat jelenleg még nincs, néhány hét alatt gyógyulhat a beteg. Jelenleg a fertőzöttek kb. 20 százalékánál bizonyult súlyosnak a fertőzés, és 3 százalék körül van az elhunytak száma" - válaszolták azon kérdéseinkre, hogy pontosan mennyiben hasonlít a hasonló lefolyású, majd két évtizeddel ezelőtt kitört, mintegy 800 ember halálát okozó SARS betegséghez a mostani fertőzés.

Így kell intézkedni

Az ellátóhelyek teendői között elsőként említik, hogy a vizsgálatot és a minősítést követően a kezelőorvos (például háziorvos, járóbeteg szakellátás orvosa, mentőszolgálat orvosa) haladéktalanul, telefonon jelentse az illetékes megyei kormányhivatal járási hivatal járványügyi osztályának, hogy a 2019-nCoV fertőzéssel találkozott, vagy azt vélelmezi, hogy a betegséggel találkozott. A fekvőbeteg intézményben történő ellátás esetén közvetlenül az illetékes megyei kormányhivatal népegészségügyi főosztályát kell értesíteni a gyanúról, vagy a megerősített esetről.

"A megyei kormányhivatal járványügyi munkatársa - az információk értékelését követően - azonnal, személyazonosító adatokkal együtt telefonon jelenti az esetet a Nemzeti Népegészségügyi Központ Járványügyi és Infekciókontroll Főosztályának, illetve munkaidőn kívül az NNK ügyeletének. Utóbbi szerv pedig továbbítja az adatokat a WHO felé. (A WHO elvárása, hogy a valószínűsített és megerősített eseteket a besorolásuktól számított 24 órán belül jelentsék a tagországok.)" - szól az ellátórendszernek kiadott utasítás.

A kórházaktól emellett elvárják, hogy a fertőzöttségre gyanús betegeknél a lehető legalaposabb anamnézist vegyék fel, kérdezzék ki az illetőt például arról, hogy járt-e az elmúlt két hétben Vuhanban (Kína, Hubei tartomány), vagy olyan kórházban, egészségügyi intézményben, ahonnan már jelentették a 2019-nCoV megjelenését. De arról is érdeklődni kell a gyanús eseteknél, hogy vele szoros kapcsolatban álló személy (családtag, barát, munkatárs stb.) járt-e Kínában. Az azonosított gyanús eseteket azonnal el kell különíteni.

A gyanús (kivizsgálás alatt álló), valószínűsített, illetve megerősített az új koronavírus által okozott betegségben szenvedő személyt jól szellőző, lehetőleg komfortos, külön (egyágyas) kórteremben kell elhelyezni. Amennyiben nem áll rendelkezésre külön kórterem, kohorsz izoláció is lehetséges, de az ágyak egymástól való távolsága legalább egy méter legyen. A kórterem ajtaját csukva kell tartani. Az új koronavírus által okozott valószínűsített illetve megerősített eseteket negatív (a környezeténél alacsonyabb) nyomású kórteremben kell elhelyezni, ha erre biztosítottak a lehetőségek

- kérik a kórházaktól és intézményektől.

Továbbá kötelező felderíteni minden olyan személyt, aki a beteggel szoros kapcsolatba került a tünetek fennállása idején. Ezt a beteg lakcíme/magyarországi tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal járványügyi osztálya szükség esetén az illetékes megyei kormányhivatal népegészségügyi főosztályával együttműködve végzi.

Ha a fertőzés gyanú az alapellátásban - például a háziorvosnál - tűnik fel egy embernél, akkor az az utasítás, hogy ne hagyják, hogy a  beteg használja a tömegközlekedést, hanem egyénileg, például autóval kerüljön kórházba. Szükség esetén mentővel kell gondoskodni a szállításáról.

A kórházaknak külön figyelniük kell

Magyarországon az érintett betegeket - további intézkedésig - a Dél-Pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetbe (DPC) kell irányítani, ahol a megfelelő elkülönítése és ellátása biztosítható. Fontos az is, hogy ha egy kórházi dolgozónál jelentkeznek a tünetek, aki az új koronavírus okozta megbetegedésben szenvedő beteget látott el, akkor az illetőnek a tünetek megjelenéséről a kórházhigiénés szolgálatot azonnal értesítenie kell.

Az ellátásban résztvevő intézményektől elvárják még az óvó-védő szabályok betartását is, amik közül kiemelik a kézhigiéniés előírások betartását (a vírus érzékeny az olyan egyszerű szerekre is, mint a szappan vagy a hagyományos kézfertőtlenítő), valamint azt, hogy az izolációs (elkülönítő) kórteremben a személyzetnek egyéni védőfelszerelést kell viselni: arcmaszk , egyszer használatos kesztyű, szintén nem többször viselésre való köpeny, ami hosszú ujjú. Ha a beteg esetében megoldható, akkor neki is sebészi maszkot célszerű viselnie.

Olyan helyre, ahol a koronavírussal fertőzött beteg van, csak azok az egészségügyi dolgozók mehetnek be a kórterembe, akik részt vesznek az illető ellátásában, korlátozni kell a személyzet belépéssel bíró tagjainak a számát, ami vonatkozik még a takarítókra is. Közülük mindenki regisztrációját kéri az NNK.

Előírás az is, hogy a beteg ellátása során lehetőleg egyszer használatos eszközöket kell használni, valamint a kórtermekben is folyamatosan legyen a környezet fertőtlenítése. A beteg távozását követően a kórteremben zárófertőtlenítést kell végezni. Emellett a beteg ruháit, egyéb nála lévő textíliákat "fertőző" megjelölésű zsákban kell összegyűjteni. Ha egy betegnél felmerül a fertőzés gyanúja, indokolatlanul nem hagyhatja el a kórtermet, ha pedig vizsgálatra, más intézménybe szállítás miatt kell elvinni, akkor gondoskodni kell arról, hogy arcmaszkot (sebészi maszkot) viseljen. A vizsgálatot végző osztállyal/részleggel előzetesen egyeztetni kell: a beteg vizsgálatára úgy kerüljön sor, hogy a vizsgálóhely fertőtlenítő takarítása megtörténhessen.

A látogatók regisztráció után léphetnek a kórterembe, számukra is kötelező a védőeszközök használata és a kézfertőtlenítés.

Utasítás továbbá az is, hogy az egészségügyi dolgozóknak az ellátáskor védőszemüveget vagy arcvédőt kell viselni a légúti tünetekkel bíró betegeknél. "Az aeroszol-képződéssel járó beavatkozások (pl. intubáció, extubáció, bronchoscopia, légutak leszívása, gépi és pozitív nyomású arcmaszkos lélegeztetés) során az egészségügyi dolgozónak - a teljes száj-orr-szem védelem biztosítása érdekében - védőszemüveget, arcvédőt és légzésvédőt kell viselnie, a kesztyű (egyszerhasználatos) és hosszú ujjú, vízlepergető anyagú védőruha viselése mellett" - írják az eljárásrendben.

Így állapítják meg a koronavírus feltűnését

A fertőzés megállapításához kötelező a mikrobiológiai vizsgálat, amelynek menetéről már tájékoztatták az érintetteket. Előzetes értesítés mellett - mély-légúti/légúti váladékot és vért/savót kell küldeni az NNK Légúti Vírusok Nemzeti Referencia Laboratóriumába.

A fenti eljárásrend az Egészségügyi Világszervezet és a Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ ajánlásai és előírásai alapján került összeállításra, a nemzetközi szervezetek ajánlásainak változása esetén az eljárásrend frissítésre kerül.

Magyarországon az eddigi tájékoztatások alapján még nem találkoztak a kórral.