A történet úgy indult, hogy egy motorkerékpáros alkoholtól közepesen befolyásolt állapotban haladt az úton, amikor szabálytalanul elé kanyarodott egy személyautó. A motoros 70 kilométeres sebességgel ütközött a kocsival és olyan szerencsétlenül bukott, hogy meghalt.

Az autóst a bíróság jogerős ítéletével halált okozó közúti baleset gondatlan okozása vétségében bűnösnek találta. Miután az autónak külföldi biztosítónál volt kötelező felelősségbiztosítása, a meghalt motoros hozzátartozói az autóstól kértek kártérítést, a bíróság meghagyással fizetésre is kötelezte őt. Ezt követően kapcsolódott be az ügybe - és kezdődött egy per - a külföldi biztosító magyar képviselője. A tárgyalások - ahol a biztosító a motoros 70, míg az autós 30 százalékos vétkességére tett ajánlatot - nem vezettek eredményre, így lett per a vitából.

Az első fokú bíróság közbenső ítéletet hozott, vagyis csak arra tért ki, hogy melyik fél menyiben tekinthető vétkesnek (mennyiben hatott közre) a baleset bekövetkeztében. Ez azért fontos, mert utána a vagyoni és nem vagyoni kártérítés mértékéről lehet majd vitatkozni. A bíróság úgy vélte, hogy 50-50 százalékban hatottak közre a baleset bekövetkeztében.

Mindkét fél fellebbezett és a másodfokú bíróság a motoros közrehatását 30 százalékra mérsékelte, így lett a kármegosztás 30-70 százalékos. A vagyoni és nem vagyoni kárért pedig egyetemlegesen felel a biztosító és az autós, vagyis bármelyiktől behajtható lesz majd a kártérítés. A jogerős ítélet ellen a biztosító kért felülvizsgálatot a Kúriától, azt állítva, hogy a másodfokú bíróság nem változtathatta meg az első fokú bíróság kármegosztási arányát, vagyis szerette volna visszaállítani az 50-50 százalékot. A legfőbb bírói fórum ezzel nem értett egyet és maradt a 30-70 százalék.

Most szombaton is hat ember halt meg az utakon.

A kép csupán illusztráció, forrás: Shutterstock.