A friss adatok alapján 2019 első negyedévében tovább erősödött a nemzetgazdasági beruházásoknak a 2018 egészét jellemző dinamikus bővülése, a tárgyidőszaki fejlesztések volumene 26 százalékkal haladta meg az előző évit.

A beruházások nagymértékű expanzióját elsősorban a vállalkozásoknak a korábbi időszakot lényegesen meghaladó fejlesztései eredményezték. A feldolgozóipar kapacitásnövelést célzó beruházásai a tárgyidőszakban 33 százalékkal nőttek - adta hírül a KSH.

Így 2019 január-márciusban az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított volumenindexek szerint a beruházások 6,8 százalékkal emelkedtek.

Az az előző év azonos időszakához képest pedig a beruházási tevékenység volumene 26, ezen belül a gép- és berendezésberuházásoké 21, az építési beruházásoké 32 százalékkal növekedett.

A beruházási teljesítmény a fejlesztések több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében - a korábbi negyedévek bővülését jelentősen meghaladóan - 38, a beruházások több mint tizedét megvalósító költségvetési szerveknél pedig 27 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest.

A nemzetgazdaság szinte minden területén emelkedett a beruházási aktivitás. A nagyobb súlyú területek közül a leginkább a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene nőtt (+62 százalék), amiben a korábbi időszakokhoz hasonlóan meghatározó szerepet játszottak az uniós forrásból finanszírozott infrastrukturális fejlesztések (autópálya-, autóút-, vasútépítések), de a helyi és a távolsági személyszállítással foglalkozó vállalatok is jelentősen növelték beruházásaikat.

A feldolgozóipar fejlesztései az elmúlt nyolc év legmagasabb ütemében nőttek (+33 százalék). Az alágak túlnyomó többségében növekedtek a fejlesztések, a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása területén, tekintve az alág termékei iránti erős nemzetközi keresletet. Kiemelkedően nőtt a fejlesztések volumene a vegyianyag-, -termék-gyártásban, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában, valamint az élelmiszeriparban. A járműgyártás beruházásai - amelyek a feldolgozóipar tárgyidőszaki beruházásainak több mint ötödét tették ki - mérsékeltebben bővültek a feldolgozóipari átlagnál.

Az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye a nemzetgazdasági átlagnál kisebb mértékben nőtt (+9,5 százalék), elsősorban a lakásépítések mérsékeltebb bővülése következtében. A bérbeadást szolgáló létesítményekbe (irodaházak, kereskedelmi egységek, raktárak) történő beruházások erőteljesebben növekedtek. Az előbb említett három nemzetgazdasági ág a beruházások közel hattizedét tette ki.

A kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban a beruházási teljesítmény - az előző időszaki csökkenés után - ebben a negyedévben ismét nőtt (+7,3 százalék), amiben szerepet játszottak a gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozások fejlesztései is.

A költségvetéshez kötődő beruházások - amelyek összesített részesedése meghaladta az egytizedet - jellemzően a nemzetgazdasági átlagos szint alatt gyarapodtak. Ennek következtében a nagyrészt közösségi finanszírozású területek - elsősorban az uniós forrásból történő fejlesztések következtében - meghatározó, de a korábbiaknál mérsékeltebb szerepet játszottak a nemzetgazdaság egészére jellemző növekedésben. A közigazgatás, védelem, kötelező tb területén - elsősorban rendvédelmi és honvédelmi beruházásoknak köszönhetően - 11 százalékkal nőtt a volumen, a nemzetgazdasági ág immár az 5. legnagyobb teljesítményt nyújtja. Az oktatásban - főként a felsőoktatáshoz kötődő fejlesztések befejezése nyomán - 1,1 százalékkal csökkentek a beruházások. A kis súlyú humán egészségügyi, szociális ellátásban - elsősorban a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődően - 23 százalékkal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbit. A művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ág beruházásainak emelkedését (+56 százalék) a sporttal és a kultúrával kapcsolatos nagyberuházások okozták, így immár az ág teljesítményértéke meghaladta az oktatás és az egészségügy összesített fejlesztéseit. A víz- és hulladékgazdálkodás területén - részben hulladékkezeléssel kapcsolatos projektek következtében - a tárgyidőszaki volumen 2,3-szeresen haladta meg a bázisidőszaki, alacsony értéket.

kisebb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a második legcsekélyebb részesedésű bányászatban a kőolaj- és földgázkitermeléshez köthető kutatási tevékenységnek köszönhetően több mint háromszorosára nőtt a beruházások volumene. A pénzügyi, biztosítási tevékenység fejlesztései több mint kétszeresére növekedtek, részben informatikai eszközök beszerzéseinek köszönhetően. Az energiaipari fejlesztések bővülésében (+73 százalék) az alternatív energiaforrásokra alapozó erőművek létesítései is szerepet játszottak - közölte a KSH.