A 2019. április-júniusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 155 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalék volt. A nők mutatói javultak, miközben a férfiak körében stagnált a munkanélküliség - írja jelentésében a KSH, amely szerint már csak 88 ezer fő volt munkanélküli a statisztikai szempontból legfontosabb korosztály, a 15-74 évesek között.

A férfiaknál érdemben nem változott az álláskeresők és munkanélküliek száma, viszont a nők esetében a számuk 9,4 ezer fővel, 68 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal, 3,2 százalékra csökkent. Viszont nem mondható ez el a férfiakról: a 15-24 éves munkanélküliek száma 34 ezerre nőtt, ami 1,3 százalékpontos emelkedést jelent, a csoporton belüli arányuk így 10,8 százalékra nőtt. Így ez a korcsoport adja a munkanélküliek több mint ötödét egymaga.

Viszont a legjobb munkavállalási korúak, vagyis a 25-54 évesek munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 2,9 százalékra csökkent, az 55-74 éveseké 2,5 százalék volt.

Problémát jelenthet, hogy tartósan munkanélkülinek az összes nem alkalmazott magyar 35,6 százaléka, mivel ők legalább egy éve kerestek állást. Súlyukat mutatja az is, hogy átlagosan 14,4 hónap volt az az idő, amit nem dolgoztak.

A munkanélküliségi ráta a 15-74 évesek körében Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 1,7, valamint 1,8 százalékos értékekkel. A legmagasabb, 6,3 százalékos munkanélküliség Észak-Alföldet jellemezte. A régiók többségében a munkanélküliségi ráta stagnált, vagy kismértékben csökkent, a legnagyobb változás Dél-Dunántúlon volt, ahol a ráta értéke 1,3 százalékponttal, 4,5 százalékra csökkent.

A foglalkoztatás

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 3,1 százalékkal, 248 ezer főre nőtt - közölte a KSH.

Az idén április-júniusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 511 ezer fő volt, 36 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,0 százalékra emelkedett. A férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket, és körükben a javulás is jelentősebb volt.

Utóbbi statisztikai mutató némileg ellent mond a munkanélküliségi adatnak, viszont itt jön képbe a foglalkoztatottság számítás sajátos módszertana. Ugyanis foglalkoztatottnak az számít, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg (például betegség, szabadság, ideértve a szülési szabadságot is) nem dolgozott. Munkanélküli viszont az, aki nem dolgozott az adott héten és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol.

A fiatal (15-24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak száma 10 ezer fővel, 285 ezerre csökkent, a foglalkoztatási ráta 28,2 százalék volt. A 25-54 éves népességben a foglalkoztatottak száma 18 ezerrel, 3 millió 453 ezer főre nőtt, foglalkoztatási rátájuk 84,6 százalék volt. Jelentősen emelkedett viszont a nyugdíj előtt álló korcsoport (55-64 évesek) foglalkoztatottsági aránya 2,6 százalékponttal nőtt 56,1 százalékra. Létszámuk már eléri 696 ezer főt.