A KSH szerdai adatismertetése szerint a fogyasztói árak februárban átlagosan 2,9 százalékkal emelkedtek éves összevetésben a januári 2,3 százalékos és a decemberi 1,8 százalékos tizenkét havi infláció után. A múlt havi infláció jórészt megfelelt a londoni előrejelzési konszenzusnak - írta az MTI.

A szerdai adatismertetés után a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői közölték: márciusra még magasabb, 3 százalék körüli éves inflációt várnak. Ezután azonban arra számítanak, hogy a fő felhajtóerőt adó bázishatások enyhülni kezdenek, és a tizenkét havi infláció a második negyedévben átmenetileg 2 százalék alá is lassulhat. A fogyasztási dinamika és a feszes munkapiaci helyzet miatt a magyarországi infláció 2017 közepétől 2018 végéig ismét az MNB 3 százalékos központi célsávjához nagyon közeli szinteken mozog majd.

Kapcsolódó

A JP Morgan elemzői szerint mindazonáltal a jegybank valószínűleg egyelőre fenntartja a célzott, nem konvencionális eszközökkel folytatott enyhítés politikáját, és csak 2018 közepétől kezd szigorításba, de akkor sem az alapkamat emelésével. A cég szerint ugyanis a magyar jegybank a jelenlegi gyorsulást a maginfláción kívüli összetevőknek tulajdonítja, és arra számít, hogy az olajárak stabilizációja a 2-4 százalék közötti tűréshatáron belül tartja az éves inflációt.

Várakozásaik szerint az MNB mindaddig megfelelőnek találja a jelenlegi monetáris alapállást, amíg tizenkét havi infláció nem lépi át a tűrési sáv felső, 4 százalékos határát, ám ezt a ház londoni elemzői nagyon valószínűtlennek tartják.

Más nagy londoni házak sem számolnak a belátható előrejelzési távlatban MNB-kamatemeléssel.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) jelenleg érvényes előrejelzése az, hogy az MNB alapkamata az idei év végéig mindenképpen a mostani 0,90 százalékos szinten marad, mivel az infláció továbbra is a 3 százalékos központi célszint alatt jár.

A forinterősödés sem az infláció, sem az export szempontjából nem kívánatos a jegybank számára, és ha a forint a 300 forint/eurós szint felé kezdene erősödni, az valószínűleg újbóli likviditás-injekcióra késztetné az MNB-t. Ebben a környezetben az MNB várhatóan ügyelni fog arra, hogy a térségi jegybankok közül ne elsőként adjon szigorítási jelzéseket a piacnak. Ilyen jelzésekre a cég londoni elemzői szerint valószínűleg a jövő év késői szakaszáig nem kell számítani.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni elemzői ugyanakkor annyi változást lehetségesnek tartanak, hogy a jelenlegi inflációs környezetben az MNB "valamikor az idén", valószínűleg még az első fél évben enyhítőről semleges monetáris alapállásra vált.