Egy szállítással és földmunkákkal foglalkozó egyéni vállalkozó vásárolt egy Caterpillar földmunka gépet 3 millió 750 ezer forintért. Az eladó tudatta vele, hogy javításra szorul, a vevő rendbe is hozatta, majd egy erre jogosított cégnél elvégeztette az eredetvizsgálatot, és ez alapján kiváltotta a forgalmi engedélyt, a törzskönyvet és a rendszámot. Ezután dolgozni kezdett a géppel, de egy év után a rendőrség lefoglalta a gépet, mivel az lopott volt. A vállalkozó kénytelen volt másik gépet bérelni és azzal folytatni a munkát.

A bíróság csalásért és közokirat hamisításért elítélte az eladót, a vevő pedig ment a bírósághoz. Az eladótól 6,3 millió, míg az eredetvizsgálótól és a forgalmi okmányokat kiállító hatóságtól - egyetemlegesen, azaz bármelyiktől behajthatóan - 5 millió forintot követelt. Az elsőfokú bíróság megítélte az eladótól a 6,3 milliót és megállapította, hogy az eredetvizsgáló és a hatóság felelős a kárért. Az utóbbiak fellebbeztek és a másodfokú bíróság "futni hagyta" az eredetvizsgálót, de felelősnek mondta ki a hatóságot. Ezt hagyta jóvá - felülvizsgálattal - a Kúria is.

Ezt követően úgy folytatódott a per, hogy már csak a hatóság felelősségét kellet forintosítani, ami 2,5 milliót tett ki. Ez úgy jött ki, hogy a bíróság a bérelt gép bérleti díjából levonta azt a költséget, amelyik akkor keletkezett volna, hogy a saját gépével dolgozik.

A hatóság fellebbezésére a másodfokú bíróság elutasította a földgépes keresetét, és kimondta: a hatóság nem tartozik kártérítéssel. Az indoklásban az szerepelt, hogy ha az eredetvizsgáló rájön a csalásra, akkor a vevő akkortól nem használhatta volna a gépet, tehát még több kára keletkezett volna. Így a hatóság magatartása nincs összefüggésben a károkozással.

Ebbe a vevő nem nyugodott bele és felülvizsgálatot kért a Kúriától. A legfőbb bírói fórum tévesnek ítélte a másodfokú, jogerős ítéletet. A vevő kára azért keletkezett, mert a munkagépet lefoglalták és ez azzal áll okozati összefüggésben, hogy a hatóság jogellenesen adta ki a forgalmi engedélyt. A releváns ok az engedély jogellenes kiadása, a kereset másodfokú elutasításának az oka ezért téves volt. Így ki kell fizetnie a hatóságnak a vevő részére az elsőfokon megítélt 2,5 millió forintot.