A magyar gazdaság ellenállónak bizonyult a globális gazdasági lassulással szemben - legalábbis egyelőre -, amit ideiglenes belső tényezőknek tulajdonít az Európai Bizottság legfrissebb, őszi gazdasági jelentésében. A testület szerint azonban ez a lendület jelentősen lassulni fog, amint a belső támogató tényezők hatása kifut és a fő exportpiacok gyengesége továbbra is fennmarad.

A gazdasági növekedés lassulása azonban enyhítheti költségekre és árakra nehezedő nyomást, ami megállíthatja a külső egyensúly romlását. A bizottság szerint a költségvetési és a strukturális egyenleg is javulni fog.

Kapcsolódó

Gyorsabb növekedés, de csak idén

Az Európai Bizottság legfrissebb jelentésében tovább javította a magyar gazdasági növekedési adatot a nyári jelentéshez képest is, így 2019-re a korábban várt 4,4 százalék helyett már 4,6 százalékos bővülést vár a brüsszeli testület, míg a jövő évi prognózist változatlanul hagyva továbbra is 2,8 százalékos növekedést valószínűsít, ami 2021-ben is hasonló szinten marad.

A gazdasági növekedés lassulásának okaként a bizottsági jelentés egyebek mellett az építőipar és az autóipar növekedésének lassulását jelöli meg. A háztartások fogyasztása szintén visszafogottabb lesz. A munkaerőpiac feszessége enyhülhet, amint a lassabb GDP-növekedés mérsékli a munkaerő iránti keresletet és korlátozza a további reáljövedelem-növekedést. A munkanélküliségi ráta idén és a következő két évben 3,4 százalékon stagnálhat.

Az EB úgy látja, hogy a kormány családoknak adott támogatása és a lakásváráslási támogatás hozzájárul a háztartások magasabb beruházásához, miközben az állampapírok vonzó hozama a megtakarításokat is magas szinten fogja tartani.

A beruházások visszaesnek

Mindezzel együtt a bizottság szerint a beruházási ráta csökkenni fog a rekord magas szintekről. Az EB ugyanis az állami beruházások visszaesésével számol 2020-ban, az uniós források 2019-es rekordszintű felhasználása után. Ezzel szemben a magánberuházások szintje emelkedhet, miután a már folyamatban lévő ingatlanpiaci projektek befejeződnek.

Az exportnövekedés lassulni fog 2020-ban a kereskedelmi partnerek alacsony növekedése miatt. Ugyanakkor a bizottság azzal is számol, hogy a magyar exportőrök piaci részesedése növekedni fog 2021-ben a feldolgozóipari kapacitásbővítések miatt. A forint gyengülése eddig mérsékelten éreztette hatását az erős bérnövekedés költségversenyképességre gyakorolt hatására - jegyzi meg az EB. Az import növekedése is visszafogottabb lesz a gyengülő belső kereslet miatt.

Mindezek eredményeként a folyó fizetési mérleg idei 1,2 százalékos hiánya jövőre 0,8, 2021-ben pedig 0,7 százalékra olvadhat. A bizottság ugyanakkor megjegyzi, hogy az országba beáramló uniós források a miatt pozitív maradhat Magyarország külső finanszírozási pozíciója.

Ami a külső kockázatokat illeti, a bizottság szerint azok továbbra is lefelé mutatóak. A bizottság a felfelé mutató belső kockázatok között olyanokat említ, mint a munkaerőpiaci feszesség fennmaradása, ami a fogyasztás és a gyorsabb bérnövekedés miatt maradhat fenn.

Az infláció 3 százalék körül ragad

Az infláció idén az MNB 3 százalékos célja fölé emelkedhet és a következő két évben nem is valószínű, hogy ez alá menne. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság prognózisa szerint idén 3,4 százalékos lehet a pénzromlás üteme, ami jövőre 3,1 százalékra, majd 2021-ben 3 százalékra mérséklődhet. A mérséklődés a csökkenő üzemanyagáraknak és a kedvező bázishatásnak köszönhető.

Jó hiányszámok

Az államháztartási hiány idén 1,8 százalékra mérséklődhet a tavalyi 2,3 százalékról, ami a kedvező makrogazdasági fejleményeknek és a magas adóbevételeknek köszönhető. A tendencia 2020-ben is és 2021-ben is folytatódhat, így a hiány 1, illetve 0,8 százalékon alakulhat. A költségvetési hiány növekedéséhez kapcsolódó kockázatokat a bizottság az állami beruházásokhoz és a "demográfiai programhoz" kötődő intézkedések miatt megugró kiadásokban lát, főleg, hogy a babaváró hitelek felvétele a vártnál nagyobb volt 2019-ben.

A strukturális hiány 2018-ban 3,8 százalékon tetőzött, ám ebben a bizottság közel 2,5 százalékpontos javulást vár az előrejelzési horizonton, így ez a ráta az idei 3,3 százalékról a GDP 1,5 százalékára mérséklődhet 2021-re, amint a kibocsátási rés bezárul.

Az államadósság szintje is csökkenő pályán marad: a 2019-es 68,2 százalékos szint 2020-ban 66,7, 2021-ben 64,4 százalékra mérséklődhet.