Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A maginfláció azt jelzi, hogy elsősorban az üzemanyagárak bázishatásának köszönhetően emelkedett az inflációs főmutató - kommentálta a KSH friss adatait Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője. Várakozása szerint márciusban érheti el az idei csúcsát az inflációs ráta, majd áprilistól mérséklődhet a pénzromlás üteme, azonban egész évben 2 százalék felett maradhat.

Az éves átlag a 2,5 százalékot, melyet gyorsuló maginfláció kísérhet. Majd 2018 év első felében az infláció stabilan eléri a 3 százalékot, jövőre 3,5 százalék körül alakulhat az infláció. A gyorsulás ellenére az MNB monetáris tanácsa (MT) valószínűleg nem emel kamatot, hiszen az MT-tagok általában amellett érvelnek, hogy a negatív reálkamatok segíthetik a magyar konjunktúrát. Így sem idén, sem pedig jövőre nem számít a 0,9 százalékos alapkamat megváltoztatására. A márciusi kamatdöntés alkalmával olyan közleményt adhat ki a tanács, amely megerősíti az alacsony kamatok melletti hosszú távú elköteleződését - véli az elemző.

A tavaly október óta erős inflációs hatást mutató az üzemanyagárak ezúttal csak kismértékű emelkedést mutattak, de év/éves emelkedésük így is 2százalék körül maradt. A relatíve erősebb inflációs hatást mutató kategóriák közé tartoztak még az élelmiszerek, valamint a szeszesitalok és dohányáruk. Az infláció trendjében a belső kereslet erősödése is tükröződhet,ezúttal a szolgáltatások és a tartós fogyasztási cikkek áremelkedésének gyorsulása is igazolta ezt, bár a béremelkedések hatása még nem teljes mértékben jelenhetett meg az inflációban -  véli Jobbágy Sándor, a CIB Bank Zrt. szakértője.

Előrejelzése szerint a következő hónapokban el is érheti vagy kismértékben meg is haladhatja a 3 százalékot, ám ez várhatóan nem lesz tartós. A béremelkedések és részben ehhez kapcsolódóan a belső kereslet, illetve fogyasztás erősödése növekvő mértékben járulhat hozzá az inflációhoz és az olajárak várható enyhe emelkedő trendje is ezt az irányt támogathatja. Monetáris szigorítást sem prognosztizál, nem-konvencionális intézkedések, illetve a monetáris politikai eszköztár változása azonban ebben az évben is napirendre kerülhet.

Az év elején számos ellentétes hatás befolyásolja az infláció alakulását. Egyes áruk, szolgáltatások célzott áfacsökkentése lefelé, míg bázishatások, az üzemanyagárak, és a növekvő belső kereslet, valamint a bérköltségek növekedése felfelé húzhatják az inflációt, a bérköltségek növekedését azonban a bérterhek csökkentése némileg ellensúlyozza - állapította meg Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője. Az üzemanyagárak tavaly február-márciusi mélypontjának bázishatása miatt márciusra az infláció 3 százalék közelében maradhat.

Innen az üzemanyagárak tavaly április-májusi drágulásának bázishatása, valamint az üzemanyagok jövedéki adójának valószínű csökkentése miatt az infláció "visszaszelídül" 2,2-2,5 százalék közelébe. Így idén éves átlagban 2,4 százalékos inflációra számít, azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, jövő év elején pedig az idei áfa csökkentések elmúló hatása miatt az infláció már elérheti a 3 százalékos jegybanki célt - véli Suppan.

Így látja az MNB

Februárban az infláció emelkedését elsősorban az üzemanyagok átmeneti növekedése magyarázza - írta gyorselemzésében az MNB.

Inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatók (a keresletérzékeny és ritkán változó árú termékek és szolgáltatások éves inflációja) nem mutattak érdemi elmozdulást az előző hónaphoz képest, így továbbra is a 1,5-2,0 százalékos sávban tartózkodnak.

A hónapban döntően a volatilisebb, költségváltozásokra érzékenyebb élelmiszer- és energiaárak hatottak az áremelkedés irányába. Az iparcikkek éves inflációs rátája januárhoz képest érdemben nem változott, így továbbra is visszafogott szinten tartózkodik.

Februárban a piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal emelkedtek. Az árváltozás-hoz több termékkör áremelkedése együttesen járult hozzá. A piaci szolgáltatások - az egész évet alapvetően meghatározó év eleji - árváltozásai összességében megfeleltek a korábbi években tapasztaltaknak, melyet a januári alacsonyabb, míg a februári enyhén magasabb - az áfa-hatástól szűrt - havi változások összessége magyaráz.

A feldolgozott élelmiszerek - szezonálisan igazított és adószűrt - árai enyhén emelkedtek januárhoz képest, melyhez döntően a kenyér és a tejtermékek áremelkedése járult hozzá.
A feldolgozatlan élelmiszerek - szezonálisan igazított és adószűrt - árai növekedtek, döntően a friss zöldség termékkör árváltozása miatt.

A szabályozott termékek árai lényegében nem változtak az előző hónaphoz képest. A lakosság inflációs várakozásai az elmúlt időszakban érdemben nem változtak, és az inflációs alapfolyama-tokkal összhangban mérsékelt szinten alakulnak - írta az MNB.

A fogyasztóiár-index 2017. februárban (éves változás, %pont)
Ritkán változó árú termékek inflációjának hozzájárulása (súlyuk 32,9 százalék)0,6Egyéb tételek hozzájárulása (67,1 százalék)
2,3
Keresletérzékeny infláció hozzájárulása (súlya 55,8 százalék)0,9Egyéb tételek hozzájárulása (44,2 százalék)2,0
Adószűrt maginfláció hozzájárulása (súlya 68,9 százalék)1,3Egyéb tételek hozzájárulása (31,1 százalék)1,6
Forrás: KSH, MNB-számítás