Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Ha le kéne fordítani, hogy az ország legfontosabb gazdasági döntéshozói miként ítélik meg a koronavírus estleges hatását, akkor talán az a "nesze semmi, fogd meg jól" megfejtés jönne ki, vagyis, hogy a járvány rossz, de azért annyira mégsem.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által szervezett szokásos éves fórumon Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Varga Mihály pénzügyminiszter és Parragh László, a kamara elnöke is beszéltek a járványról, azt azonban nehéz lenne egyértelműen kijelenteni, hogy most aggódni kéne, vagy minden a legnagyobb rendben lesz.

Matolcsy szerint a koronavírus alapvetően egy rövid távú tényező, még akkor is, ha lehet egyes területeken elhúzódó hatása. Inkább azzal kell foglalkozni, hogy legalább olyan jól menjen minden, mint az előző 10 évben, sőt, annál is jobban. A jegybankelnök ismét felemlegetett több tételt, amelyet az MNB már kifejtett versenyképességi javaslataiban, ebben a demográfiától az adórendszeren keresztül a hazai innovációkig sok mindenről esik szó, amelyek Matolcsy szerint a 2.0-ás gazdasági modellé állnak össze.

Noha épp mindenhol, így itthon is farigcsálják a növekedési előrejelzéseket, az MNB szerint nem szabad beérni a kormányzati céllal, miszerint az éves gazdasági növekedésünknek minden évben két százalékponttal kell meghaladni az uniós átlagot, hanem egyből 3 százalékos többletet kellene megcélozni.

Most az uniós életszínvonal 72 százalékán vagyunk, 2 százalékos többlettel ez 84 százalék lehetne 2030-ra, míg ugyanekkorra már 93,3 százalékon lehetnénk, ha sikerülne a 3 százalékos többletet tartani.

Beakad a kampó

Ugyan 2030 még arrébb van, de így is komoly árnyékot vet az ambiciózus felzárkózási tervekre, hogy Orbán Viktor szerint "brutális" változtatásokra kényszerülnek a járvány miatt a hazai cégek, amelyek közül sok be fog dőlni, egyes iparágak szezonjának, mint amilyen a turisztika, pedig "kampó" van.

Orbán szavaiból is úgy tűnik, alapvetően egy lélektani kérdésnek tartja a járvány kezelését, amit ezzel együtt a korábbi forgatókönyvekhez mértnél súlyosabbnak, világjárványnak tart. Az ebből adódó bizalomvesztés, leginkább az a tudat, hogy nincs és belátható időn belül nem is lesz vakcina, mind afelé mutat, hogy üzleti veszteségek érik a magyar cégeket, ahogy világszerte a vállalatokat, és a különböző globális termelési láncok, ellátási struktúrák még csak most kezdenek összeomlani.

Orbán válaszokat kért a kamarai tagoktól, hogy milyen segítséget szeretnének, amiket megkaphatnak egy gazdaságvédelmi akcióterv keretében, és újragondolt költségvetés is lehet. Azonban a jelek szerint azokkal az előrejelzésekkel nem számol, hogy ha Kínához hasonló ütemben, mondjuk nyárra, valóban sikerülne megfékezni a vírus terjedését, a széttöredezett ellátási láncok nem fognak azonnal és maguktól újraépülni.

A globális kereskedés ilyen jellegű szétesése legutóbb az Egyesült Államok Kína ellen indított kereskedelmi hadakozása kapcsán merült fel. Ezt a kérdéskört menet közben el is felejtette mindenki, mindenesetre a világkereskedelmet a védővámoknak még nem sikerült összeomlasztania, a vírus viszont jó úton halad.

Irány a nulla százalékos költségvetés!

Varga Mihály is hangulati tényezőnek tartja alapvetően a járványt, noha azt is hozzátette, hogy a gazdasági hatása az egészségügyi krízisnek sokkal elhúzódóbb lehet, mint a humán hatása. Azt ígérte, hogy továbbra is képes lesz az állam fenntartani az eddigi szigorú költségvetési politikát, és haladhatunk a nulla százalékos költségvetés felé.

A növekedésnek előfeltétele azonban, hogy megmaradjon az elmúlt évek valóban kimagasló működőtőke beáramlása. Varga szerint, ha bejön évi 4-5 milliárd euró, akkor elérhető a 2-3 százalékos növekedési többlet. Ennek azonban egy, a válságtól ki tudja meddig szenvedő globális befektetői körből kéne kiszámíthatóan jönnie.

Most akkor mi van?

Ugyan sok szó esett arról, hogy milyen kitűnő eredményeket tudtak az ország és gazdaságának szereplői felmutatni az elmúlt évtizedben, jelenleg a kamara részéről Parragh László is pánikoló tagokról, bedőlés előtt álló egész szektorokról beszélt. Ehhez jön még a kitűzött növekedési többlet elérése szempontjából fontos versenyképességi hátrány, amiben az MKIK elnöke szerint az eredmények ellenére még sok dolgot meg kellene valósítani a szabályozásban.

Ami talán a vírushelyzet megítélése szempontjából leginkább elgondolkodtató, az maga az MKIK fórumának megtartása. Miközben az operatív törzs épp előterjeszti javaslatát a tömegrendezvények felfüggesztéséről, legjobb tudomásunk szerint a kamarai hagyományos esemény esetében ilyen elképzelés nem volt.

Ráadásul ez nem is akármilyen rendezvény, ilyenkor összejön, és órákon keresztül egy légtérben tartózkodik a magyar gazdasági élet színe-java. Ebbe beletartozik a miniszterelnökön túl több kormánytag, a fél monetáris tanács és a jegybanki vezetés, nem is beszélve a kis- és nagyvállalkozók tömege.

Látva a számos nagy baráti összetalálkozást kézfogásokkal, puszikkal és ölelésekkel, úgy tűnik, nem volt szempont betartani akár a magyar hatóságok, akár a nemzetközi szervezetek ajánlásait. Lehet szurkolni, hogy ne betegedjen meg egyszerre a teljes döntéshozói közeg a magyar gazdaságban.