Bár a ciprusi mentőcsomag tartalma általánosan rontotta a kelet-közép-európai térségban, illetve globálisan is a piaci hangulatot, a hatás egyértelműen a magyar piacon volt a legnagyobb - állapítja meg a Portfolio.hu-nak küldött rövid kommentárjában Ambrus Gábor. A 4Cast szófiai stratégája emlékeztet, hogy bár a nemzetközi piaci mozgás rövid távon jórészt a megelőző hetek szárnyalásával függ össze, a közép távú kilátások szempontjából jó észben tartani, hogy Magyarország félhet leginkább a Ciprus felől elindult pénzügyi fertőzés miatt.

A stratéga emlékeztet rá, hogy a kelet-közép-európai térségben egyedül Magyarországon alakult ki az utóbbi időben olyan mértékű banki betétkivonási hullám 2011 végén, illetve 2012 elején, amely már pénzügyi stabilitási kockázatokkal fenyegetett. Hangsúlyozza: a magyar piaci helyzet most sokkal stabilabb annál, hogy azonnali, vagy közvetlen betétmenekítéstől kelljen tartani. Véleménye szerint azonban ha a magyar kormány rosszul kezeli a magyar betétesek hangulatát, akkor a jelenlegi ciprusi fejlemények a következő években a magyar betétesek gondolkodására is kedvezőtlenül hathat és jelentősen felerősítheti az esetleges betétkivonás második hullámát, ha azt majd valamilyen fejlemény kiváltaná.

Kapcsolódó

Cséfalvay: egyértelmű jelzés

A forint hétfői árfolyam-ingadozása "közvetlenül és egyértelműen" a ciprusi helyzetre vezethető vissza a gazdaságstratégiáért felelős államtitkár szerint, még konkrétabban arra, hogy a Ciprusnak nyújtandó euróövezeti mentőcsomag részeként megadóztatják a betéteket. Cséfalvay Zoltán hétfőn a Parlamentben, újságírók előtt úgy fogalmazott: a ciprusi kormány intézkedése egyértelmű jelzés arra is, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Valutalap (IMF) mentőakcióinak van olyan közvetlen hatásuk, amely a lakosságot mélyen érinti.

Kiemelte, hogy ezzel szemben Magyarországon a gazdaság fundamentumai egészségesek: 3 százalék alatt az államháztartási hiány, az ország három éve folyamatosan a piacról finanszírozza magát, a GDP-arányos államadósság csökken, a fizetési mérleg pedig folyamatosan pozitív szaldóban van. Az államtitkár múlt heti hírekre reagálva leszögezte: a magyar kormány eltökélt abban, hogy tartja a három százalék alatti államháztartási hiányt, tehát semmilyen választási költségvetést nem tervez.

Emellett hangsúlyozta azt is: a magyar kormánynak és Magyarországnak nem érdeke a gyenge valuta vagy a valuta leértékelése. Cséfalvay Zoltán szavai szerint a versenyképesség erősítéséhez más utakon lehet eljutni: ahhoz jó infrastruktúra, alacsony adók, rugalmas munkaerőpiac és kutatás-fejlesztés szükséges, vagyis "mindaz, amit az elmúlt két évben Magyarország bevezetett".

Végül elmondta azt is: "különösen ilyen helyzetekben értékelődik fel" a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rekordmagasságú tartaléka, "amely éppen arra szolgál, ami a neve: tartalék".