A közelmúltban a jegybank nem szokványos eszközökkel kívánta finomhangolni a monetáris politikát, amelyek közül az egyik legfontosabb eszköze a 3 hónapos betétállomány szűkítése. Emellett bővítette a swapeszközök állományát is, hogy a lazító hatás a hozamgörbe minél hosszabb szakaszán minél hamarabb érvényesüljön. Ennek biztosítása érdekében az MT két nemkonvencionális eszköz 2018. januári bevezetéséről döntött. A jegybank friss előrejelzése szerint ugyanis a százalékos inflációs cél elérése csak 2019 közepétől várható - kommentálta az MNB kamattartását Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

A monetáris kondíciók szigorítására 2019 elejéig nem számít, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely azonban 2020 elejéig változatlan maradhat. A tartósan laza hazai monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet egyre kevésbé támogatja, noha a gyenge inflációs nyomás miatt a Fed lassú ütemben folytathatja a kamatemeléseket, míg idén szeptemberig folytatódik az ECB eszközvásárlási programja havi 30 milliárd euró összeggel, míg kamatemelésre 2019-ig nem lehet számítani. Ezalatt pedig a hazai kockázati felárak is tovább szűkülhetnek.

Kapcsolódó

Várhatóan idén nem változnak sem a jegybanki kamatok, sem pedig a bankközi kamatok (3 hónapos Bubor jelenleg 0,02 százalék). - fogalmazott Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. Várakozása szerint 2019 második félévében indulhat el legkorábban a magyar bankközi kamatok emelkedése, ami nagyban függ a hazai és nemzetközi inflációs folyamatoktól, valamint az ECB monetáris politikájától.

következő időszakban nemzetközi szinten változás várható a monetáris porondon. A Fed ugyanis folytatja a kamatemeléseket, ezzel párhuzamosan az ECK Bank az eddiginél kevésbé lazább monetáris feltételek felé tesz lépéseket azzal, hogy szeptembertől visszafogja a pénzpumpát. Bár Magyarországon az infláció az első negyedévben részben az áfaintézkedések hatására lassul, de a második negyedévtől gyorsulás várható, és az év végén már 3 százalék körül lehet a mutató, ami megfelel a jegybank inflációs céljának - mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Az infláció gyorsulása és a nemzetközi szinten várhatóan kevésbé laza monetáris környezet miatt a mostani magyarországi monetáris feltételek túl lazák és a jövőben neutrálisabbakra lenne szükség - véli a szakember, aki szerint a jegybank idén lépéseket tehet a kevésbé laza feltételek irányába, de ez nem kamatemelést jelent majd, hanem a nemkonvencionális eszközök visszafogását. Például a 3 hónapos betétbe több pénzt engedhet az MNB. Emellett lehetséges lépés a jelenleg negatív egynapos kamat emelése, valamint a devizaswap-állomány csökkentése, amellyel forintlikviditást von ki a jegybank a piacról. Németh arra számít, hogy utóbbi lépésre már a második negyedévben sor kerülhet.

A jegybank elkötelezett a laza monetáris kondíciók fenntartása mellett, és a hosszú hozamok elmúlt hetekben látott emelkedésére sem reagált. Az MNB egyelőre kivár, rövid távú, külső folyamatok által vezérelt piaci változásokra nem reagál azonnal. A rövid kamatok 2018-ban még a jelenlegi historikusan alacsony szintjükön maradhatnak, 2019-ben elindulhat egy lassú, fokozatos emelkedés, ennek időzítése azonban nagyban függ az ECB monetáris politikájának az alakulásától - véli Trippon Mariann, a CIB Bank szakértője.

Így látja az MT

Az inflációs alapfolyamatot jellemző mutatók összességében nem változtak és továbbra is érdemben elmaradnak a maginflációtól. Aktuális prognózisunk szerint a fogyasztóiár-index 2018 első hónapjaiban a toleranciasáv alsó szélén alakul. Középtávon az élénk belső kereslet, a bérköltségek emelkedése, továbbá a magasabb nyersanyagárak másodkörös hatásai a hazai maginfláció emelkedésének irányába hatnak. Ugyanakkor az árszínvonal emelkedését a mérsékelt külső infláció és a historikusan alacsony szinten stabilizálódó inflációs várakozások mellett a fokozatos munkáltatóijárulék-mérséklések, illetve az idei áfakulcs-csökkentések is lassítják. Az inflációs cél 2019 közepére érhető el fenntarthatóan - olvasható a háromkor kiadott MNB-közleményben.

A gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet általános erősödésének. Az MT szerint a GDP bővülése 2017-et követően 2018-ban is 4 százalék körül alakul, majd az aktuális előrejelzés feltevései mellett 2019-től lassul.

Az MT szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. A tanács legközelebb 2018 márciusában dönt a kiszorítandó likviditás mennyiségéről, és ehhez igazítja a jegybanki swapeszközök állományát. A cél, hogy a laza monetáris kondíciók a hozamgörbének nemcsak a rövid, hanem hosszabb szakaszán is érvényesüljenek. A tanács a program értékelése során a hazai hosszú hozamok nemzetközi hozamokhoz viszonyított relatív pozícióját vizsgálja kiemelten.

Az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható. Az MT megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza rövid és hosszú oldali monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. A testület kiemelt figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását, és a kibővített eszköztár alkalmazásával biztosítja a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradását - olvasható a közleményben.