A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

A villamosenergia- és a földgáztörvény módosításával menekülne előre a kormány az elveszített rezsiperek kapcsán. A Fővárosi Törvényszék nemrégiben a gázszolgáltatóknak már igazat adott abban a felülvizsgálatban, amelyben a cégek a Magyar Energia Hivatal (MEH) ármegállapító rendelete jogellenességének kimondását kérték. Az energiacégek álláspontja szerint a MEH eljárása nem vette figyelembe, hogy a január elsejétől érvényes új terhek (közműadó, tranzakciós illeték, illetve a Robin Hood-adó kulcsának 31 százalékra emelése) indokolt költségnek számítanak. Ezek figyelmen kívül hagyásával pedig nem az indokolt tőke- és működési költséget állapította meg a hivatal.

A jogszabály szerint a díjakat "a hatékonyan működő engedélyes vállalkozások indokolt működési és tőkeköltsége, illetve összehasonlító elemzések alapján a legkisebb költség elvének érvényre juttatásával úgy kell meghatározni", hogy az a cégeket rövid és hosszú távon gazdálkodásuk hatékonyságának, illetve a szolgáltatás minőségének "folyamatos javítására és az ellátásbiztonság növelésére ösztönözze". A MEH várhatóan fellebbviteli fórumhoz fordul, a mostani módosítással pedig borítékolható, hogy milyen döntésre jut majd a bíróság.

  • A rezsicsökkentés mindenek felett áll
  • Nem háríthatja át az energiacég a tranzakciós illetéket
  • Önálló árkalkuláló szervezet jön létre

A Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter jegyezte, a hét végén benyújtott törvénymódosító javaslat azonban kimondaná, hogy az energiacégek nem háríthatják át a tranzakciós illetéket, illetve a Robin Hood-adót és a közművezeték-adót a fogyasztókra, e tételek semmilyen formában nem számíthatók bele az árképletbe, azokat a cégek "önállóan viselik". A javaslat más módon is felkészül a MEH-határozatot jogellenesnek kimondó bírósági döntésre, kimondja ugyanis, hogy az ármegállapítás hatályon kívül helyezésére csak a rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító új határozat jogerőre emelkedésével van mód − vagyis az új szabályozás megszületéséig a rezsicsökkentést meghatározó árképlet marad hatályban. Ez a rendelkezés a fejlesztési miniszter javaslata szerint a folyamatban lévő ügyekre is érvényes, mind a gáz-, mind az áramszolgáltatókra vonatkozik.

A változtatásra azért volt szükség, mert amennyiben a jelenlegi állapot szerint születne meg a jogerős döntés, a törvényszék új ármegállapítási eljárásra kötelezné a hivatalt, ez pedig végső soron a rendszerhasználati díjak és így a január elsejétől csökkentett végfelhasználói árak módosítását eredményezné(amellett, hogy a cégek egy külön eljárásban emellett kárigényt is benyújthatnak.

Csúcshivatalt kapnak a közművek

A kormány Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal néven hozná létre a közüzemi szabályozás csúcsszervét, amely a Magyar Energia Hivatal jogutódja lesz − derül ki Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter törvényjavaslatából. Az új szerv feladata az áram- és gázszolgáltatás mellett a távhő- és a víziközmű-szektor, illetve a hulladékgazdálkodás árszabályozását végezné önállóan (vagyis nem csupán a minisztérium előkészítő szervezeteként, az árszabályozást a hivatal elnöke saját rendeletében állapítaná meg). A hivatal felügyelné emellett a biztonsági földgázkészleteket is. Az új szerv elnöke és legfeljebb öt elnökhelyettese hét évre kapna mandátumot, az elnök fizetése a KSH által mért előző évi havi bruttó átlagkereset tízszerese lenne (a tavalyi számok alapján 2,23 millió forint), az alelnökök kilencszeres szorzóval számolhatnak.