Egy borsodi kis faluban, a mára nagyrészt szétforgácsolódott, de alapjaiban azért továbbra is működő mezőgazdasági szövetkezetben büszkén mutatják a traktor vezetőfülkéjében a tabletnél nem nagyobb képernyőt. Ők már RTK antennával csatlakoznak az egyik ilyen szolgáltatást is nyújtó - egyébként nagy gépkereskedő cég - automatikus kormányzási rendszeréhez. Náluk a szántóföldi precíz munkavégzést navigációs műholdvétel kiegészítéseként egy földi korrekciós rendszer biztosítja, amelynek pontossága két centiméter.

Hogy miért van erre szükség? Azért - magyarázzák az agrárinformatika szerelmesei - mert miközben a népesség létszáma folyamatosan növekszik és élelmiszerigénye ezzel párhuzamosan nő, a mezőgazdasági termelésre egyre kisebb terület áll rendelkezésre. Nem csoda, ha sokan úgy gondolják, a kitörési pont a hatékonyság növelése lehet. Már Magyarországot is elérte az agrárinformatikai forradalom, amelynek egyik ismérve az, hogy a mezőgépészeknek informatikusoknak is kell lenniük. A digitalizáció nyertese a mezőgazdaság és informatika lehetőségeit jól kihasználó mezőgazdaság lehet.

Sokkal többet kell ma tudni egy agrárvállalkozónak

A mezőgazdasági tevékenység jóval túlmutat a tényleges szántóföldi, vagy kertészeti munkákon. Ma egy mezőgazdasági vállalkozónak széles körű ismeretekkel kell bírnia a menedzsment, a számvitel területén, és folyamatosan naprakész információkkal kell rendelkeznie cége pénzügyi helyzetéről. Ez komoly terhet jelent minden agrárvállalkozó számára. Szerencsére eljutottunk abba a korba, amelyben a digitális megoldások komoly segítséget adnak az agrárvállalkozásoknak mindehhez - vélekedik Heicz Péter, a Syngenta üzletfejlesztési igazgatója.

A precíziós vagy más néven okos gazdálkodás lényegében az informatikai eszközök és megoldások bevonását jelenti a termelésbe, s már idehaza is egyre inkább része a mindennapoknak. Ahogyan a műholdas navigáció lehetősége is számos hazai termelő előtt nyílt meg az utóbbi években, függetlenül attól, hogy milyen márkájú gépekkel dolgozik. A precíziós gazdálkodás során sok esetben már most is rendelkezésre álló adatokat azért célszerű feldolgozni, mert kiértékelésük hozzásegíthet ahhoz, hogy kevesebb energiával jobb legyen az eredmény, illetve alacsonyabb a környezetterhelés, ami a fenntartható fejlődéshez is hozzájárul.

Ebben az újfajta versenyben kell lépést tartanunk a világ mezőgazdaságával, szem előtt tartva, hogy 2020 után előreláthatóan változik a támogatási rendszer, s fókuszába a jobb minőségű, és nagyobb mennyiségű termény kerül. Példának okáért tehát nemcsak a műholdak segítségét, hanem a biológiai, termőhelyi és a vízgazdálkodási potenciált is ki kell használnunk.

Innováció segít az állatok jó közérzetét megteremteni

Nemcsak a növénytermesztésben, már az állattartásban is hódít a technika: a precíziós állattartást is nagyon sok új innováció segíti. Az állattartók is mérik például a mikroklímát, a hőmérsékletet vagy a metánszintet az istállóban, illetve próbálják nyomon követni a testtömeg gyarapodását. A technika ráadásul lehetővé teszi a csoportban élő állatok egyedi gondozását, a problémák korai felismerését és hatékony megoldását. Az adatok hasznosítása főként a nagyüzemi tartástechnológiákban lehet fontos, hiszen a nagyobb állományokban nem annyira egyszerű odafigyelni egy-egy állatra, mint a kisebb gazdaságokban. Az állattartásnál a precíziós gazdálkodás során folyamatosan gyűjtik az információt a környezetről, az állatról és a takarmányról. A precíziós takarmányozás alapfeltétele például, hogy az állat igényét a lehető legpontosabban teljesítsük, ami azért kihívás, mert azt számos tényező befolyásolja. Jó példa a precíziós technológiák használatára a fejőrobot, amely elemzi is a teheneket különböző szenzorokkal, az adatok értékeléséhez szükséges programokkal.

Egyértelműen megéri áttérni a hagyományos földművelésről az úgynevezett precíziós gazdálkodásra, ez a művelési mód azonban jelenleg Magyarországon még kevéssé elterjedt. Az új technológiák előretörésének legnagyobb gátját a gazdálkodók a magas beruházási költségekben látják. Amennyiben egyszerre cserélnének le mindent, igazuk is van, hiszen a felmérésben részt vevő üzemeknél a technológiaváltás beruházási költsége mintegy 325 milliárd forint lenne, s ebből 300 milliárdot a mezőgazdasági géppark cseréje vinne el. A precíziós technológia előnyei ugyanakkor - a búza hozamánál 7-17, a kukoricáénál 2-9, a napraforgónál 6-10 százalékos a többlet - nagymértékben függenek az adott év időjárásától, a talajadottságoktól és a gazdálkodás színvonalától.

A szakemberek szerint Magyarországon a precíziós művelésű területek 1,4 millió hektárt tehetnének ki a jövőben. A búza termőterületének 59, a kukoricáénak 40, a napraforgóénak 38 százaléka lenne ilyen. A precíziós őszi árpa és őszi káposztarepce külön-külön 15-17 százalékát adná a két növény vetésterületének. Az okos gazdálkodásra áttérő üzemek 2,4-6 százalékkal, 343-859 ezer tonnával több termést adnának a vizsgált öt növénykultúra országos, 14,3 millió tonnájához képest. Ezzel együtt a termelési érték ezeknél a növényeknél 32-142 milliárd forinttal, 826-936 milliárd forintra növekedne. Nem beszélve az ágazati eredményről, amely 188 milliárdról 203-276 milliárd forintra emelkedhetne.

A technikai háttér elérhető

A precíziós növénytermesztés, állattenyésztés és kertészet számára a technikai háttér elérhető a hazai piacon, hiány egyre inkább a már említett, ezeket a az igen bonyolult eszközöket biztosan kezelni képes, a szükséges informatikai alapokat értő gazdálkodókból van. Ezzel a fehérgalléros agrárvezetők is tisztában vannak, el is ismerik, hogy Magyarországon az agrárinformatikai, digitális megoldásokat még csak szigetszerűen és szinte csak a termelésben alkalmazzák. Mégpedig azért, mert sokszor nincs megfelelő képességgel és képzettséggel rendelkező munkaerő ezeknek az eszközöknek és technológiáknak a használatára.

Nyugat-európai kutatók ezzel együtt arra hívják fel a figyelmet, hogy rengeteg adat, információ képződik a modern technikákkal. A legfőbb probléma pedig, hogy ebből kiszűrjék: mi lesz hasznos a gazdáknak. Arra kell megoldást találni, hogy ne vesszenek el az információk, a legtöbb európai ország ugyanis túl lassú az információk feldolgozásában. A technika fejlődésével ugyanakkor mind az eredményekhez való hozzájutás, mind az adatok hasznosítása egyre könnyebbé válik. A kihívás a gyártók számára az, hogy olyan megoldásokat kínáljanak, amelyek összegyűjtik az adatokat, feldolgozzák, és elemzik azokat, majd megfelelő időben, megfelelő ajánlásokat nyújtanak a gazdák számára a szükséges teendőkről.

A Syngenta üzletfejlesztési igazgatója rámutat arra, hogy a digitális átállás nemcsak az információszerzésben és tartalomfogyasztásban jelentkezik, hanem olyan szoftverek használatában is, amelyek segítik a cégvezetőket a hatékony és gyors üzletvitelben. A Syngenta például egy olyan farmmenedzser szoftvert tett elérhetővé Magyarországon, amelyet már a világ 150 országában használnak a termelők. Az Agrivi lehetővé teszi a valós adatokon alapuló könnyű döntéshozatalt, amellett gyorsítja és egyszerűsíti az adminisztrációt a farmgazdálkodásban - hívja fel a figyelmet Heicz Péter.

Az Agrivi segíti a jogszabályoknak megfelelő jelentések gyors elkészítését is. A felhasználók számára áttekinthetően tárolja a költségeket, bevételeket, árukészleteket, és segít a munkafolyamatok hatékonyságának tervezésében. Moduljai között időjárás-előrejelzés és intelligens kártevő riasztási rendszer segíti a gazdálkodót, aki a felhőben tárolt adataihoz bárhol, bármikor hozzáférhet számítógépén, vagy okoseszközein. Az innovatív megoldás hagyományos, integrált, vagy organikus gazdálkodásban dolgozók számára is egyformán jól használható, területmérettől függetlenül mindegy, hogy gyümölcsöt, zöldséget vagy klasszikus szántóföldi kultúrákat termeszt valaki. A Syngenta az első száz tesztelésre jelentkező számára most egy évig ingyenes licencet biztosít, ez idő alatt a folyamatosan szakemberek segítik a felhasználókat és gyűjtik a tapasztalatokat.