Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

- Az MNB hattagú felügyelőbizottsága (fb) idei negyedik ülésén az ülésen a testület elfogadta a jegybank Értéktár programját ellenőrző vizsgálat záródokumentumát. Ezek szerint minden rendben a programmal?

- Az fb 2015. július 6-án alakult meg, majd a szeptember végén kidolgozott munkaterv alapján három, a közvéleményt érdeklő nagy ügy vizsgálatát célozta meg. Az alapítványok létrehozatalának körülményeire, jogszerűségére vonatkozó vizsgálatot Madarász László, a Fidesz, a 2018 végéig 100 millió eurós (31 milliárd forint) keretösszegű műkincs-vásárlási programét Szényei Gábor András, a KDNP,  az MNB ingatlanvásárlásainak vizsgálatával pedig Nyikos Lászlót, az MNB jobbikos delegáltja irányítja. Minden hónapban van egy ülés, idén nem tartunk nyári szünetet.

A pénteken öt igen és egy nem mellett elfogadott vizsgálat jelentés szerint az Értéktár program keretében végrehajtott vásárlások jogszerűek voltak, megfeleltek a lefektetett alapelveknek, a program végrehajtása során a testület szabálytalanságot nem talált. A program gazdálkodásával kapcsolatban az fb azt ajánlja, hogy a meghirdetett idő-és költségkereten belül a tervezést az igazgatóság kisebb időszakokra is bontsa le, és ezekről évente visszamérés készüljön. A testület továbbá annak megvizsgálását is ajánlja, hogy időszaki "vándorkiállítások" szervezésével a jelenleg budapesti közgyűjteményekben látható műtárgyak a vidéken élők számára is látogathatóvá váljanak.

- Ki szavazott nemmel és miért?

- A testület ellenzéki tagja, Nyikos László etikai kifogások miatt voksost nemmel a jelentésre. A minden beszerzést és részletet, a nemzetközi példákat is alaposan áttekintő dokumentumot a többség olyan színvonalasnak találta, hogy azt hamarosan nyilvánosságra is hozzuk.

- Ez azt jelenti, hogy az eddig 8,7 milliárdot felhasználó került program folytatódhat?

- Igen.

Napi.hu, Molnár Zsolt

- Miközben az Értéktár program az indulása óta jól definiált, részletesen szabályozott, a nyilvánosság számára is jól létható kezdeményezés volt, addig ez már nem volt elmondható a jegybank ingatlanvásárlásairól. Az fb most második olvasatban tárgyalta Nyikos László ez ügyben készített jelentését. Mi lett a döntés?

- A jelentés elvérzett, a testület - egy igen (Nyikos), egy nem (Szényei) és négy tartózkodás  mellett - nem támogatta Nyikos úr dolgozatát. Az vele a probléma, hogy nem ad választ az fb által megfogalmazott kérdésekre. A legfontosabb ezek közül, hogy az MNB igazgatósága - mint jogi személy - jogszerűen vásárolta-e meg ezeket az ingatlanokat, csupán egy megjegyzésben szerepel az , hogy a "végrehajtó apparátus jogszerűen járt el".

Emellett nem derül ki a dokumentumból az sem, hogy e tárgyban milyen a nemzetközi gyakorlat - ezt a kritikát Nyikos már a korábbi ülésünkön is elfogadta, ám mégsem végzett nagyobb merítést. Továbbá nem vizsgálta meg az MNB ingatlanstratégiáját visszamenőlegesen és nem járta körbe alaposan a hasznosítás kérdését sem - holott véleményem szerint az utóbbi különösen fontos lett volna az fb és a közvélemény számára is - igaz, helyszíni jelentéseket készített, azaz elment ezekre a helyekre. Mivel a jelentést nem fogadtuk el, az jogilag nem létezik.

- És nem is fogják azt publikálni?

- Nem.

- Holott Nyikos korábbi nyilatkozataiból kiderült, hogy többek közt a jegybanktörvény módosítására tesz javaslatot. Nem lehetne ez esetleg egy törvénymódosítás alapja?

- Valóban, használhatónak tűnő törvénytervezetet vezetett elő, csakhogy fb-tagként nem ez volt a feladata. Úgy vélem, lehet erről a kérdésről beszélgetni, de nem ebben a jelentésben.

- Végül a péntek délelőtti ülésen miben maradtak? Lesz harmadik olvasat, esetleg elveszi Nyikostól a témát?

- Most egyfajta átmeneti állapot van. Még friss az élmény, gondolkozom a folytatáson. A szavazáson tartózkodtam. Valamit pedig tenni kell, mivel a közvélemény, a média és a menedzsment is azt várja,hogy az fb mit mond az ügyben. Meg fogom kísérelni Nyikos úrnál, hogy a korábbi ülésen elfogadott szempontú kiegészítéseket tegye meg. Ha pedig erre nem hajlandó, akkor keresek egy másik fb-tagot, aki végigviszi a vizsgálatot. A következő ülésünket május 20-án tartjuk.

Kép: Napi.hu, Molnár Zsolt

- Hol tart a hat, 260 milliárd forinttal kistafírozott jegybanki alapítvány ügyeinek vizsgálata?

- A tervek szerint a júniusi ülésen kerül elénk a készülő jelentés. A személyes véleményem az, hogy az MNB felügyelőbizottsága csupán azt vizsgálhatja, hogy törvényesen zajlott-e az alapítványok létrehozása és a vagyonátadás.

Mivel önálló jogi személyiséggel rendelkeznek az alapítványok, a vagyonuk és a működésük is elkülönül a jegybanktól és annak intézményrendszerétől, ez ügyben a felelősség már a kuratóriumokat terheli. Az Alkotmánybíróság döntése nyomán pedig egyértelmű, hogy a közpénz elköltését nyilvánosságra kell hozni, Mindez azonban csak az én álláspontom, a jelentéskészítők fb-társunk más véleményre is helyezkedhet.

- A közeljövőben milyen más nagy témák várnak az fb-re?

- Nagy terjedelmű téma az MNB 2015-ös gazdálkodásának (a jegybank tavaly rekordmértékű, 95 milliárd forintos nyereséget ért el - a szerk.), értékelése, mielőtt az a parlament elé kerül.

Az fb tagjait négyfős stáb segíti, valamit támaszkodnak az MNB apparátusára is. A korábbi évekkel szemben az fb elnöke állandó meghívott a igazgatóságnak a gazdálkodással foglalkozó üléseire, valamint az igazgatóság is negyedévente beszámol döntéseiről a testületnek.

- Milyen a légkör az fb-n belül?

- Nagyon jó, izgalmas és pezsgő. A korábbi fb-k több tagja is megpróbált elmenni jobban a monetáris politika irányba, a jelenlegi testület szigorúan tartja magát a számára biztosított jogi keretekhez.

- A parlament által elfogadott törvénymódosítás nyomán az fb-tagok tiszteletdíja 800 ezerről 3 millió forintra (az MNB-elnök bérének 60 százalékára), míg az fb-elnöké 1,2 millióról 3,5 millió forintra (az MNB-elnök bérének 70 százalékára). Mit gondol erről az ugrásról?

- Ez az országgyűlés döntése. Mivel az fb tagjainak mandátuma az országgyűlési képviselők mandátumához igazodik, ha a következő ciklusban a parlament máshogy gondolja, hozzányúlhat a törvényhez.