A fejlesztési minisztérium pénteken hozta nyilvánosságra Magyarország 2030-ig terjedő időszakra szóló energiastratégiájának egyeztetési anyagát, illetve az ahhoz kapcsolódó környezeti és gazdasági hatáselemzést. A dokumentumokhoz fűzött véleményeket június 12-ig várja a minisztérium. A dokumentum fő üzenete - saját megfogalmazása szerint - a "függetlenedés az energiafüggőségtől". A tervezet ennek öt eszközeként az energiatakarékosságot, a megújuló energia lehető legmagasabb arányú és decentralizált használatát, a biztonságos atomenergiát és az erre épülő elektromos közlekedést, a multifunkcionális mezőgazdaságot, illetve az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódást jelöli meg. A tervezet szerint a földgáz továbbra is megőrzi meghatározó szerepét, a 10,5 milliárd tonnás hazai szén- és lignitvagyon pedig - a jelenlegi kitermelési kapacitás és infrastruktúra megőrzésével - a hazai energetika stratégiai tartaléka lesz.

Bécsben feleannyi energiával fűtenek

A stratégiában megfogalmazott cél szerint a 2010-es 1085 petajoule-os hazai primer energia-felhasználás legfeljebb 6 százalékkal emelkedhet 2030-ig (ezzel nem haladná meg a válság előtti értéket). Mindez a fosszilis energiahordozók felhasználása és a szén-dioxid-kibocsátás csökkenésével párhuzamosan valósulna meg. A dokumentum kiemelt területként kezeli az épületenergetikai fejlesztéseket. A 4,3 millió magyarországi lakás 70 százaléka nem felel meg az energetikai követelményeknek, de hasonló arányt feltételez a tervezet a középületek körében is. Az elmúlt évek energiahatékonysági programjai ugyan javuló tendenciát hoztak,egy azonos alapterületű budapesti lakás fűtési energiafelhasználása a dokumentum szerint azonban mégis duplája egy hasonló bécsi lakásénak. A stratégia célja az épületállomány fűtési költségeinek 30 százalékos csökkentése 2030-ig.

Háromszorosára emelkedhet a megújulók részaránya

A megújuló energia részaránya 2030-ig a mai hétről 20 százalék fölé emelkedik, 2020-ra - a megújuló energia cselekvési terve alapján - 14,65 százalékos célt tűzött ki a kormány. A területen a biomassza és biogáz alapú, kapcsoltan hőt és áramot termelő erőművek, illetve a főleg hőt előállító geotermikus energia jelentik. A hazai napenergia-potenciál nagyobb mértékű emelkedésére a 2020 után lát esélyt a stratégia, a berendezések árcsökkenése nyomán.

Erősödik az állami jelenlét

Az állami jelenlét erősítését is célként fogalmazza meg a tervezet. Megfogalmazása szerint "a jogi és gazdasági feltételek koherenciájának biztosítása önmagában nem elégséges eszköz a közjó és a nemzeti érdek hatékony érvényesítéséhez". Ennek érdekében a gáz- és olajszektorban is megteremtenék az áramágazatban az MVM-en és a paksi atomerőművön keresztül létező közvetlen befolyásolási lehetőségeket, különös tekintettel a 2015-ben lejáró magyar-orosz hosszútávú gázár-megállapodásra. Az állami szerep növelésének technikáját azonban nyitva hagyja a dokumentum, hiszen azt akár az MVM új jogosítványaival, új állami gázkereskedő létrehozásával, akár egy "jelentős piaci részesedéssel rendelkező cégben" meghatározó tulajdonhányad megvásárlásával látja elérhetőnek.


A multifunkcionális mezőgazdaság piacorientált flexibilitással tud váltani az élelmiszer-termelés és az energetikai célú biomassza-előállítás között, ezáltal az energianövények termesztésével fokozatosan művelésbe vonhatók az élelmiszer-termelésben nem kellő hatékonysággal hasznosítható, ma parlagon hagyott területek - fogalmaz a dokumentum. Mindezt a vidéki munkahely-teremtés, illetve a "zöld galléros" foglalkoztatás növelése előfeltételének tekinti a stratégia.

Nagyobb súlyt kap az atomenergia

A következő két évtizedben az atomenergia primer energia-felhasználásban betöltött 16 százalékos részaránya is emelkedni fog a tervezet szerint, a kieső egyéb erőművek pótlására pedig egy részletes kritériumrendszert dolgoznak ki a jövőben. Az áramtermeléshez kapcsolódó szén-dioxid-intenzitásnak a dokumentum szerint a jelenlegi kilowattóránként 370 gramm szén-dioxidot jelentő szintről 200-ra kell csökkennie, ehhez a megújulók térnyerése mellett a két új paksi blokkra, illetve a meglévők üzemidő-hosszabbítására van szükség.

Az elektromos és hidrogénhajtás 14, a bioüzemanyagok felhasználása pedig 15 százalékra emelkedhet húsz év alatt - ehhez természetesen a főleg városi infrastruktúra fejlesztésére lesz szükség. Az elektromos mobilitás alapjaként elsősorban az (olcsó) atomerőművi áramot tekinti a dokumentum.

 

Versenyképessé tennék a távhőt

A távhőszolgáltatás versenyképessége érdekében decentralizált, fokozatosan összekapcsolható távhőszigetek létrehozását, illetve az alacsony hőfokú távfűtésre való áttérést javasolja a stratégia. A távhőlefedettség így a jelenlegi 17 százalékról akár emelkedhet is. A hőenergia előállításában - a teljes hőfelhasználáson belül - a megújuló energia részaránya a jelenlegi 10 százalékról 25-re emelkedhet 2030-ig.