Eszerint novemberben az alapfolyamatot jellemző mutatók lényegében nem változtak. A változatlanul erős munkaerőpiaci kereslet és az új bérmegállapodás nyomán a nemzetgazdaságban fizetett bérek növekedési üteme előretekintve tovább emelkedik.

Mindez a lakossági fogyasztás élénkülésén keresztül növeli a maginflációt. Ugyanakkor a tartósan alacsony globális infláció és a historikusan alacsony inflációs várakozások mellett a fogyasztóiár-index csak fokozatosan nő. Az MNB előrejelzése szerint az infláció 2018 első felében éri el az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos értéket.

Kapcsolódó

Mi lesz 2017-ben?

A kormányhoz képes kisebb GDP-növekedésre számít jövőre az MNB: míg az NGM által ma publikált makropályában 2017-re 4,1 százalékos GDP-ütem szerepel, addig a jegybanki szakmai stáb továbbra is 3,6 százalékkal számolt (igaz, negyedéve még 3 százalékot vártak.). A két kormányzati prognózis 2018 kapcsán is távol jár egymástól: amíg a gazdasági tárca 4,3 százalékkal számol, addig az MNB csupán 3,7 százalékot vár.

A pénzromlást is különbözőképpen ítélik meg. Az NGM ugyanis egyelőre nem hajlandó a 2017-es 1,6 százalékot tovább emelni, míg a jegybanki szakértők 2,4 százalékos inflációval számolnak jövőre (negyedéve 2,3 százalékot vártak.) Majd 2018-ban kapcsán már minimális a különbség: Vargáék ugyanis 3,1 százalékot írtak be a makropályába, míg az MNB alapeseti forgatókönyve 3 százalékot vár.

Az MNB csütörtökön publikálja a legújabb inflációs jelentését.

Egyelőre minden rendben

Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban többnyire kedvező volt a globális pénzpiaci hangulat. A figyelem középpontjában az olajpiaci hírek és az euroövezeti bankrendszer stabilitásával kapcsolatos várakozások álltak. A Fed és az ECB decemberben eltérő irányultságú monetáris politikai döntéseket hozott. A Fed a várakozásokkal összhangban kamatemelésről határozott, és előretekintve is egy szigorúbb pálya felé mozdult el. Az ECB ezzel szemben az eszközvásárlási programjának meghosszabbításáról döntött. Ennek eredményeként a hazai monetáris politika szempontjából leginkább meghatározó, laza euroövezeti monetáris kondíciók várhatóan hosszabb ideig maradnak fenn. Az MT szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol.

A tanács az elmúlt félévben kibővített monetáris politikai eszköztár működését sikeresnek ítéli. A három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és annak esetleges jövőbeli változtatását az eszköztár szerves részének tekinti. A jegybank a pénzpiaci hozamok mérséklődésén keresztül kívánja elérni a monetáris kondíciók lazítását és a gazdasági növekedés ennek megfelelő ösztönzését.

Szűkül a bankok mozgástere

Az MT 750 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017. első negyedév végén fennálló állományát - a 2016 végi 900 milliárd forint után. (Ez megfelel a piaci várakozásnak - a szerk.) A döntés további minimum 100-200 milliárd forint kiszorítását jelenti a betéti eszközből.

A tanács a korlát mértékéről negyedévente határoz, legközelebb 2017 márciusában dönt a 2017. második negyedév végi szintről.

A döntéshozók szerint a magyar gazdaságban továbbra is vannak kihasználatlan kapacitások, míg az infláció fokozatosan célra emelkedik. A monetáris politika horizontján a reálgazdaság dezinflációs hatása fokozatosan megszűnik. A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintjének tartós fenntartása és a monetáris kondícióknak a jegybanki eszköztár átalakításával történő lazítása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. Az MNB figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását és a piaci fejleményeket. Amennyiben a későbbiekben az inflációs cél elérése indokolja, a tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával - olvasható a közleményben.