Bár az az MNB a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az alapkamatot, egyáltalán nem maradt tétlen. Hétfőn újabb devizaswap-tendert tartott, amelyen keresztül forintlikviditást nyújtott a bankrendszer számára, a keddi kamatdöntő ülésen pedig egységesen 0,9 százalékra csökkentette a bankok számára kínált egynapos, valamint egyhetes futamidejű fedezett hitelek kamatát, holnap pedig újabb lépést tesz abba az irányba, hogy folytassa a likviditás kiszorítását a három hónapos betétből. Mindegyik lépés lazító jellegű monetáris politikai beavatkozásként értelmezhető - kommentálta a jegybanki lépéseket Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.

A szerdán lejáró 637,4 milliárd forint felszabaduló likviditásból legfeljebb 450 milliárd forint összeg kerülhet vissza az MNB három hónapos futamidejű facilitásába. Érdemes követni a holnapi eseményeket, hiszen az előző alkalommal szándékos meglepetést okozott az MT azzal, hogy a felkínált mennyiség helyett végül kevesebb likviditást fogadott be a bankrendszertől.

A lazító jellegű lépéseknek köszönhetően a bankközi kamatok fokozatosan csökkennek, jelenleg a három hónapos Bubor-kamat 0,66 százalék körül áll. A határidős kamat megállapodások (FRA) alapján a piaci szereplők a bankközi kamatok további csökkenésére számítanak, ami akár 0,6 százalék alá is csökkenhet a következő hónapokban. Majd 2017-ben 0,5 százalék vagy az alatt lesznek a bankközi kamatok - véli az elemző.

A gyors ütemű béremelkedés, illetve a ma bejelentett 2017-es minimálbér és garantált bérminimum emelés felfelé mutató inflációs kockázatokat hordoz, ami azt jelenti, hogy az MT számára érdemes lenne megfontolni a lazító politika szüneteltetését, hiszen túl laza monetáris kondíciók a gazdaság túlfűtéséhez, később pedig a jelenleg vártnál korábban kezdődő és gyorsabb ütemű kamatemelési ciklushoz vezethet - fogalmazott Ürmössy. Nem számít arra, hogy az alapkamat változna 2017 vagy 2018 során, azonban, ha gyors inflációs felfutás következik, akkor 2017-2018 fordulóján már lépéskényszerbe kerülhet az MT, hogy kamatot emeljen.

A jegybank a kamatfolyosó szűkítésével tovább tereli a bakközi forrásokat az állampapírpiacra és szándékai szerint a hitelezést is élénkíteni kívánja. Az újabb likviditási szűkítés után most még fontosabb, hogy hogyan alakul a holnapi három hónapos MNB tender, amelyet a kiírás szerint 450 milliárd forint értékben hirdetnek meg, de az elfogadott mennyiség a jelenlegi konszenzus szerint 300-350 milliárd forint körül lehet majd - véli Kiss Mónika, az Equilor Zrt. vezető elemzője.

Az intézkedés bejelentése óta jelentősen elvált egymástól az alapkamat és a Bubor. Mivel a jegybank korlátozza a három hónapos irányadó eszköz igénybevételét, a likviditás helyet keresve leszorítja a kötvénypiaci hozamgörbe rövid oldalát. A hozamgörbe alakja az elmúlt 1 hónapban lényegesen meredekebbé vált: míg a hosszú oldali hozamokat a Trump-hatás és a kínálat megnövekedése felfelé vitte, az 1 év alatti lejáratokon az MNB keltette szűkösség dominál. 2017 elején ez a tendencia várhatóan fokozódik: a hosszabb lejáratokon újabb hozamemelkedés következik, míg a rövid oldal változatlan maradhat.

Amennyiben az 1-3 éves szegmens továbbra is ellenálló marad, az infláció emelkedésével hamarosan negatív reálhozammal szembesülhetnek a rövid távú megtakarítók és a magyar kötvénypiaci befektetők. A decemberi kamatdöntő ülésen pedig kiderül, hogy változtat-e az MNB jelenlegi növekedési és inflációs előrejelzésein. Ezek módosítása újabb monetáris lazító intézkedéseket vetíthet előre: amelyek a tartalékráta újabb csökkentésétől a még alacsonyabb befogadási limitekig terjedhetnek - véli Kiss.

A kamatfolyosó már nem egyszerűen aszimmetrikus az alapkamat körül, hanem az alapkamat maga is a kamatfolyosó felső szélén van - állapította meg Oszlay András, a Takarékbank zrt. elemzője..Mivel október óta a három hónapos betéti eszköz már nem áll korlátlanul rendelkezésre a likviditástöbblettel rendelkező bankok számára, az effektív kamatszint szerepét inkább a bankközi kamatok, azok közül is a 3- és 6-hónapos tölti be leginkább.

A 3- és a 6-hónapos Bubor további csökkehet az év hátralévő részében, hiszen a jegybank tovább folytatja a kereskedelmi bankok forrásának kiszorítását a jegybanki eszközökből. A kamatok csökkentésével az MNB a hitelezés növelésére, illetőleg a külföldi források leépítésére igyekszik ösztönözni a bankokat, bár ez utóbbi már jelentős részben bekövetkezett.

A forint már a bejelentést megelőző órában gyengülőbe fordult az euróval szemben, és a 308 alatti szintekről a 309-es szint közelébe kúszott, a kamatdöntés bejelentése óta is itt tartózkodik.

Az alapkamathoz vélhetően még jó ideig nem nyúl az MT, az infláció ugyan emelkedik a következő hónapokban, de az inflációs célkövetés időtávján belül nem fenyeget az inflációs cél elérése vagy meghaladása  - bár a közeljövőben várható dinamikusabb bérnövekedés hatásait még nem tudtuk teljes körűen felmérni -, 2018 második fele előtt nem számítunk érdemi változásra a hazai kamatkörnyezetben - tette hozzá Oszlay.

Az alapkamat szintjére vonatkozó döntés nem jelentett meglepetést a piaci szereplők számára - véli Jobbágy Sándor, a CIB Bank Zrt. elemzője. Ugyanakkor a MT a monetáris kondíciók további lazítása érdekében az egynapos hitelkamatot 15 bázisponttal, az egyhetes jegybanki hiteleszköz kamatát 10 bázisponttal csökkentette. A hivatalos közlemény szerint amennyiben a későbbiekben az inflációs cél elérése indokolja, a MT kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával.

A novemberi közleményt és a korábbi jegybanki kommentárokat is figyelembe véve tehát hosszabb ideig (akár 2017 végéig) változatlan alapkamat valószínűsíthető. További nem-konvencionális intézkedések lehetségesek, bár a mozgástér ezen a területen is szűkült. Újabb jegybanki hitelprogramok bevezetése egyelőre nem várható.