Európának gyorsan és keményen kell fellépnie a magyar kormány ellen, ha a parlament elfogadja az alaptörvény módosítócsomagját - követeli a Financial Times. Az európai vezető szervek és civil szervezetek tavaly sikeresen gyakoroltak nyomást Orbán Viktor miniszterelnökre annak érdekében, hogy módosítsák az új alkotmánynak azokat a részeit, amelyek veszélyeztették a jogszolgáltatás függetlenségét, illetve a vallás- és sajtószabadságot. A héten az Orbán vezette Fidesz befolyása alatt álló parlament arra készül, hogy visszacsempéssze az európai nyomásra elfogadott változtatások előtti elemeket, amelyek sértik az európai értékeket.

A magyar miniszterelnök azzal érvel, hogy nem a kormány keze van a dologban, hiszen a reformok többségét egyéni képviselői indítványként terjesztik az Országgyűlés elé, ami lehetővé teszi a jogszabályok gyors elfogadását. Ez azonban halvány lepel annak elfedésére, hogy a kormány egyre inkább tekintélyelvű és elutasító a fékek és ellensúlyok demokratikus rendszerével szemben - írja a lap.

Brüsszelnek lépnie kell!

Az Európai Bizottságnak pontosan rá kell mutatnia arra, hogy az újabb változtatások mennyiben sértik az uniós tagsággal vállalt magyar kötelezettségeket. Amint ezt megtette, figyelmeztetnie kell Orbánt, hogy kész a legkeményebb eszközökkel megvédeni az európai értékeket. Brüsszel tavaly visszalépett az ezzel kapcsolatos "nukleáris fegyver" bevetésétől, nevezetesen Magyarország európai uniós szavazati jogának visszavonásától.

Annak idején - 13 évvel ezelőtt - az unió nem tudott dűlőre jutni azzal kapcsolatban, mit kezdjen azzal a helyzettel, hogy az osztrák kormánykoalícióba belépett egy szélsőjobboldali párt. Most azonban széleskörű konszenzus van azzal összefüggésben, hogy nem lehet tolerálni Orbán Viktor támadását a demokratikus normákkal szemben.

Le kell csapni az esküszegőre!

Egyes további új kelet-közép-európai uniós tagországok tartanak attól, hogy ők lesznek a következők, akiket az EU megdorgál. Magyarország esetében azonban más a helyzet: a kormány tavaly tett egyértelmű ígéreteit szegi meg. Mindenkinek az az érdeke, hogy az európai értékek védelmében legyen egy határ, amit nem lehet átlépni.

A szavazati jog visszavonása felpuhítaná Orbán imázsát mint erőskezű vezetőjét, aki azt állítja, képes érvényesíteni a magyar érdekeket az EU-ban. Ez azonban nem elég: pénzügyi szankciókat is mérlegelni kell - Magyarország 25,7 milliárd euró kohéziós forrást kapott az uniótól 2007 és 2014 között. Növelni kell, ha másként nem megy, Magyarország pénzügyi terheit a következő hét évben. Ezzel lehetne hatni Orbánra, miután a gazdaság mély recesszióban van és a külföldi tőkebeáramlás csökken.

A cikk szerint Brüsszelnek habozás nélkül kilátásba kell helyeznie a strukturális támogatások felfüggesztését például ahhoz a feltételhez kötve, hogy Orbán pártja vonja vissza az uniós tagsággal vállalt magyar kötelezettségeket sértő alaptörvény-változtatásokat. Ha a magyar miniszterelnök továbbra is fütyül az európai értékekre, akkor nem számíthat Európa támogatására.

Így kommentálta az Európai Bizottság az alaptörvény-módosítást

Az Európai Bizottságnak tudatában van annak, hogy a magyar parlament benyújtotta és már meg is vitatta az alaptörvény negyedik módosítását - mondta Pia Ahrenkilde Hansen, az Európai Bizottság szóvivője arra az újságírói kérdésre reagálva, amely civil jogvédő szervezetek azon lépésére vonatkozott, melynek során a Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet (EKINT) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) levélben fordult az Európa Tanács főtitkárához, illetve az Európai Unió alapjogi biztosához, és tájékoztatta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jelentéstevőit Magyarország Alaptörvényének tervezett negyedik módosítása ügyében. A civilek elsősorban azt kérték, hogy a Velencei Bizottság véleményezze az Alaptörvény tervezett módosítását, mert az sérti a demokrácia és a jogállam értékeit.

Az Európai Bizottság szóvivője ugyanakkor leszögezte, az EB mindaddig nem tudja kommentálni a módosításokat, amíg azokat el nem fogadja a magyar parlament és nem születik meg a törvény végleges szövegezése - ezek hiányában nem tudja vizsgálni, hogy a tövény megfelel-e az uniós jognak. Hangsúlyozta azonban, hogy az Európai Bizottság kiemelt figyelemmel követi ezeket a fejleményeket, és reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány tartja magát a korábbi elkötelezettségvállalásához, valamint hogy az elfogadott törvény tiszteleben tartja majd az uniós jogot mind szövegezésében, mind szellemében.

Szerdán Thorbjorn Jagland, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára is felszólította a magyar kormányt, hogy halassza el a jövő hétfőre tervezett szavazást az alaptörvény módosításáról, és tegye lehetővé, hogy a javasolt módosításokat megvizsgálhassa a Velencei Bizottság.