Az OECD először 2005-ban kezdett komolyan foglalkozni a pénzügyi tudatosság fejlesztésével, méghozzá a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága miatt - mondta Sz. Pap Judit, a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs tanácsadója a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) konferenciáján.

Az OECD felméréseket is végzett a ebben a kérdéskörben, vizsgálta a felnőtt lakosságot és a PISA-teszt során a 15 évesek kompetenciáját is vizsgálja. 2015-ben volt az első olyan PISA-mérés, amely opcionálisan felvették az országok a pénzügyi műveltséget is. A 2021-es következő felmérésben már Magyarország is részt vesz majd.

Szórják a pénzt

Magyarország három felnőtt mérést végzett el eddig 2010 és 2018 között, és volt több kategória, amelyben utolsó helyezést ért el 29 ország közül. Ilyen volt például a családi költségvetés-tervezés. 2010 és 2018 között a lakosság anyagi helyzete folyamatosan javult. 33 százalék helyett már csak 20 százalék válaszolta azt, hogy anyagi nehézségei voltak az elmúlt hónapban. Megtakarítás helyett viszont inkább fogyasztásra költötték a családok a többletjövedelmet.

A háztartások tehát semmivel sem kevésbé sérülékenyek, mint a válság idején. "Ahogy egyre jobban el lehet engedni a gyeplőt, egyre többet és kontrollálatlanabbul költenek" - mondja Sz. Pap Judit. A családok egyre átgondolatlanabbul vásárolnak, késve fizetik be a számlákat, és nincsenek hosszabb távú terveik - ezt lehet látni, miután javult a családok anyagi helyzete.

Rossz családi minták

Az ilyen pénzügyi attitűd kialakulásában a legfőbb szerepe a családnak van. Csak kevés gyerek születik jó anyagi helyzetű, a pénzügyeket tudatosan kezelő családba, ezért nagyon fontos, hogy az iskolában is tanítsák a pénzügyi ismereteket. A háztartások harmada egyetlen hónapot sem húzna ki, ha elveszítené a jövedelmét, ami aggasztó egy olyan országban, ahol a válaszadók 95 százaléka alkalmazott volt. Ha változna a konjunktúra, romlana a gazdasági helyzet, sokan kerülnének nehéz helyzetbe.

Keveseknek vannak pénzügyi céljai, ezek között az első helyeken a gyerekek támogatása, a lakásvásárlás és az autóvásárlás áll. Nyugdíjcélra csupán 2 százalék szeretne félretenni. Az MNB minden dolgozójának ad nyugdíjpénztári hozzájárulást, de még így is volt olyan diplomás dolgozó, aki nem akart belépni csak hosszas győzködés után - mondott egy példát a hozzáállásra Sz. Pap Judit.