Átfogó jelentést állított össze az MTA átvilágításával megbízott bizottság, melynek feladata az volt, hogy megállapításaival és ajánlásaival segítse az ITM és az MTA közös munkáját az új kutatóintézeti struktúra hatékonyabb működésének kialakítása során. 4 hónapig több mint 60 szakértő dolgozott a most elkészült MTA-jelentésen, köztük ITM és MTA által delegált tagok, továbbá független szakértők egyaránt.

A jelentés amellett, hogy sok eredményt elismer és több értékre felhívja a figyelmet, számos fejlesztési és átalakítási javaslattal él arra vonatkozóan, hogyan lehetne eredményesebb és hatékonyabb a kutatóintézetek jövőbeni tevékenysége. A jelentés szerint a fenntartói struktúrának és a finanszírozás alapelveinek gyökeresen meg kell változnia, a kutatóintézetek szintjén pedig nagyon sok helyen teljesítménynövelésre van szükség, amelyek alapjait az előbbi két intézkedés garantálja - kommentálta a pénteken publikált jelentést a Palkovics László vezette tárca.

A javaslatok kiterjednek többek között az ipari kapcsolatok fejlesztésének fontosságára, a kutatási eredmények gazdasági és társadalmi hasznosságára, a kutatói utánpótlásba való fokozottabb bekapcsolódás jelentőségére, valamint a 2012-ben létrehozott kutatóközpontok újragondolásának lehetőségeire. Mindez megegyezik azzal a szándékkal, amelyet az innovációs tárca az MTA kutatóintézet-hálózat átalakítása kapcsán képvisel.

Ugyanakkor a jelentésben foglaltak nem a jelenlegi átalakítási folyamatra vonatkoznak, hanem az új struktúrában való működtetéskor lesz szerepük - olvasható a közleményben. A jelenleg zajló tárgyalások során az ITM és az MTA által, március 7-én aláírt szándéknyilatkozat az irányadó. Ennek értelmében a kutatóintézet-hálózat az új struktúra kialakításakor egyben marad, az esetleges belső strukturális változtatásokról az új irányító testület dönt. Így a most összeállított jelentésben foglaltakról és annak végrehajtásáról is az új testületnek lesz joga nyilatkozni - írta az ITM.