Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A tavalyi 323 milliárd forinttal szemben idén 313,5 milliárd forintos kiadási főösszeggel számol a főváros 2016-os költségvetési tervezete - a csökkenés gyakorlatilag betudatható az agglomerációs közlekedés leadásának. Viszont a nagyobb bajról árulkodik, hogy a 313,5 milliárdos kiadással szemben a költségvetés csak 228,1 milliárd forintos folyó bevételt tud szembeállítani. A 85,4 milliárd forintos hiányt 15 milliárdos hitelfelvétellel és a 70 milliárd forintos maradvány elköltésével ellensúlyozzák - ilyen a bankbetétek likvidálása, a korábban eladott Főgáz-részvények értékesítésből ugyanis maradt 21 milliárd forint. Márpedig a lehető legrosszabb forgatókönyv az, ha egy önkormányzat működési kiadásait vagyonelemek értékesítésből finanszírozzák, mivel ez a folyamat tarthatatlan.

Megszűnt a gazdasági önállóság

A bajokat a Tarlós István főpolgármester által jegyzett előterjesztés sem próbálja a szőnyeg alá seperni, az idei költségvetést minden idők legnagyobb kihívásának nevezi. A főváros nem tud mit kezdeni a tömegközlekedés finanszírozásával, a forrásigény saját forrásokból nem megoldható, miközben a kiadások - az elavuló járműpark miatt - folyamatosan növekednek.

Ráadásul a 2016-os költségvetés kész tényként kezeli a kormányzati és kormányfői nyilatkozatokat, így a BKV/BKK-finanszírozásra remélt 12,4 milliárd forintos központi költségvetési támogatást betervezte a bevételek közé, annak ellenére, hogy tavaly sem kapott egy fillért sem a főváros a beígért 24 milliárd forintból.

Az indoklás szerint e kormányzati támogatás nélkül a fővárosi költségvetés "nem finanszírozható". Egyetlen működési bevétel, az iparűzési adóból származó nő érzékelhetően (ez fővárosi szinten 232 milliárd forint lesz), ám ebből csak 121,8 milliárd forint kerül a Fővárosi Önkormányzathoz, a maradék 110,2 milliárdon a 23 kerület osztozkodik. Tavaly a főváros 106,8 milliárd forintnyi iparűzési adóhoz juthatott - legalábbis ez volt a terv. Ezen túl a fővárosi cégeit sújtja a rezsicsökkentés, így az érintett vállalatok osztalékfizetés helyett támogatásra szorulnak, arról nem beszélve, hogy a korábbi nagy osztalékfizető Főgázt már régebben eladta az önkormányzat a kormánynak.

Eltűnt a hitelképesség

A fővárosi költségvetések jelentős vívmánya volt a 1990-2010 közötti időszakban, hogy a pozitív működési eredményből jutott forrás a fejlesztésekre, vagy legalábbis azok önrészére, így a szinte folyamatos - és a kormány színétől független - Budapest-kormány összecsapásokba a főváros erőt tudott mutatni, mivel gazdálkodása többé-kevésbé önálló volt.

Ez a folyamat az elmúlt öt évben teljesen megfordult, a önkormányzat elvesztette gazdasági függetlenségét, ráadásul a működési hiányát a vagyonelemek eladásából finanszírozza idén is. A működési bevételek eltűntével a korábban mindig hitelképes főváros lehetőségei is szűkülnek - vagyis a forráshiány tartósan megoldatlan. A város hitelminősítése is veszélybe kerülhet, ugyanis a működési eredménynek meg kell(ene) haladnia az éves kamatfizetések 150 százalékát - ennek teljesítése ma már kihívást jelent - olvasható az előterjesztésben.

A 3-as metróra meg az állatkertre megy a pénz

A főváros jelenleg legnagyobb beruházása a 3-as metró járműveinek 67,9 milliárd felújítása, ebből jövőre 13,3 milliárd forintos kiadással számolnak. Más kérdés, hogy a járművek felújítás helyett kedvezőbb lett volna új járművek beszerzése hasonló áron - ám a kormány különböző megfontolások miatt - nem a beszerzést, hanem az orosz felújítást támogatta.

Az elavult és veszélyes 3-as metró infrastruktúrájának felújításra idénre csak 1,2 milliárd forinttal számolnak.

Komolyabban mérhető fejlesztés még az állatkert Pannon Parkjának 7 milliárdos projektje, valamint a 2017-es úszó vb-hez kapcsolódó 3,1 milliárdos fővárosi beruházási kényszer, ami elsősorban a margitszigeti beruházásokat takarja. (Az Dagály uszoda helyén épülő Úszópalota nettó 38,4 milliárdos költségét közvetlen a kormány által felügyelt központi költségvetésből finanszírozzák.)  Útfelújításokra 10,3, hídfelújításokra 6,2 milliárd forintot fordítanak a tervek szerint a önkormányzati büdzséből.

A költségvetés tervezetéről jövő szerdán tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. Minden bizonnyal ekkor döntés is születik róla.