Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Nagy Márton szerint, nagyon fontos, hogy minden esetben legalább 200 milliárd forintnyi likviditás szoruljon ki, mert ennek van érdemi hatása a piaci hozamokra. Ez lehet 300-400 milliárd forint, vagy akár több is - jegyezte meg. Elmondta, a likviditás kiszorítása mind a négy piacon - bankközi, állampapír, swap (kamatcsere), reálgazdaság - kamatleszorító erővel bír, hozamcsökkenést eredményez annak függvényében, hogy a bankrendszer hogyan reagál rá.

A jegybank közleménye szerint a monetáris tanács keddi ülésén 900 milliárd forintban korlátozza a 3 hónapos betéti eszköz év végi állományát, ami minimum 200-400 milliárd forint kiszorítását jelenti a betéti eszközből. A bankok jelenleg 1629 milliárd forintot tartanak a 3 hónapos betéti eszközben.

A jegybank alelnöke szerint törekednek majd arra, hogy a likviditás elosztása a lehető legkiszámíthatóbb és legsimább legyen, hozzátéve, hogy az első negyedévben ez még nem lesz egyenletes, mert például az októberi lejárat sokkal kevesebb, mint a novemberi. A július elején bejelentett likviditás-korlátozási programnak is jelentős hatása volt, a bankközi hozamok, a Bubor több mint 10 bázisponttal csökkent, az állampapír hozamokban is nagyon masszív, 30 bázispont feletti csökkenés volt.

Így lehet lazítani kamatcsökkentés nélkül

Mint mondta, a monetáris tanács sikere, hogy az alapkamat tartós tartásának kommunikációja nyomán az elemzők is tartósan alacsony kamatszintet valószínűsítenek. Jó az is, hogy a piac a jövőben alapkamat alatti hozamokra számít, azaz elfogadta, hogy a piaci hozamok, különösen a Bubor elválhat lefelé az alapkamattól - tette hozzá, megjegyezve: ez azért nagyon fontos, mert a hitelkontraktusokon keresztül monetáris lazítás érhető el az alapkamat változtatása nélkül.

A tender folyamatának ismertetésekor kitért arra, hogy a bankok a fölösleges likviditásukat egynapos betétben helyezhetik el a jegybankban, amelynek kamata azonban negatív, mínusz 0,05 százalék. Ez jövedelem-kiesést jelent a bankoknak, azonban a monetáris enyhítés arról szól, hogy a bankrendszerből jövedelem-átcsoportosítás történik a reálszféra felé.

A negatív kamatot a bankok vélhetően el szeretnék kerülni, erre lehetőségük van, ha kihelyezik likviditásukat a bankközi piacon, ahol 0,88 százalék a 3 hónapos Bubor kamat, másik lehetőség a diszkont kincstárjegyek 0,48 százalékos kamattal. A swap-piacon is megfordulhat ez a likviditás és a reálgazdaságba is bemehet, lakáscélú vagy vállalati hitel formájában - jegyezte meg.

Nagy Márton elmondta, a tender előtt minden bankhoz allokálnak egy limitet. Amelyik banknak nincs likviditása, de van limitje, az is ki fogja használni a lehetőséget, hogy felvegye a likviditást a bankközi piacon, ezzel forgalmat generálva, és elhelyezze az MNB-be. A másik lehetőség, a tender után sok kiszoruló likviditás lesz, ami szintén forgalmat generál és hozamleszorító hatással bír.

Fontos szerepe lesz a Bubor-piacnak

Kitért arra, hogy a jegybank Bubor-piacnak jelentős szerepet szánt a jövőbeli monetáris eszköztár részeként, fontos piaca lesz a kiszoruló likviditásnak. A jegybank akkor elégedett, ha a Bubor-piacon mintegy 10 milliárd forintnyi havi forgalom alakul ki.

Hoffmann Mihály, az MNB igazgatója elmondta, törekednek az egyenletes elosztásra a tenderek között, azonban fontos, hogy megfelelő mértékű rugalmasság legyen a rendszerben, mind a meghirdetett mennyiség mind az elfogadott mennyiséget tekintve. Az egyes tendereken meghirdetett konkrét mennyiséget a tenderfelhívás fogja tartalmazni, amely a tender előtti napokban fog kiderülni.

A bankok fő alkalmazkodási csatornája a tartalékszámla és az egynapos betét, most mind a kettő mínusz 0,05 bázisponton kamatozik, és amelyet így nem tudnak elkülöníteni egymástól. Ezért a túltartalékolás 15 bázisponttal kedvezőtlenebb lesz az egynapos betéti kamat szintjénél október elsejétől, ezzel terelve az utóbbi felé a bankokat.

Hoffmann szerint a bizonytalanságok kezelésére a jegybank finomhangolási eszközöket vethet be. A jegybank beavatkozik, ha a vártnál tartósan és érdemben magasabb vagy alacsonyabb a bankrendszeri likviditás, erre két eszközt dolgoz ki. A fölös likviditást betéti eszközben kötik majd le, ha további likviditás juttatására van szükség - amire kisebb az esély - akkor swap eszközzel nyújtanak majd likviditást a rendszernek. A paraméterekről októberben dönt a jegybank - tette hozzá.

Nagy Márton újságírói kérdésre elmondta, a jegybanknak nincs árfolyamcélja, a stabilitás a legfontosabb. Mint mondta, látják, hogy lazítani kellett a monetáris kondíciókat, aminek fő eszköze most nem az irányadó kamatláb változtatása, hanem a likviditás irányítása. Úgy is lehet enyhíteni a monetáris kondíciókat, hogy kamatcsökkenést érnek el a különböző piacokon. A 2017. első negyedévi korlátról 2016 decemberében dönt az MNB - áll a jegybank közleményében.