A Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogeset úgy indult, hogy egy magánszemély kiszállt a tulajdonában is lévő gazdasági társaságból, ezt a tényt a cégbíróság is rögzítette. Ezt követően a cég csődbe ment és a felszámoló 20,5 millió forintért meghirdette a társaság tulajdonában lévő három ingatlant. Azok el is keltek a meghirdetett áron.

Ezt követően a már említett korábbi tulajdonos kártérítési pert indított a volt cége és a vevő ellen, mivel megítélése szerint az ingatlanok 52 millió forintot értek. Az érdekeltségét arra alapozta, hogy tulajdonosa és vezető tisztségviselője volt korábban a cégnek és a magasabb vételár a hitelezők érdekét szolgálja.

Kapcsolódó

Az elsőfokú bíróság a volt tulajdonos keresetét elutasította. Az ítélet szerint a semmis szerződésre vonatkozó perindítási lehetőséget csak jogi érdekeltség vagy jogszabályi felhatalmazás alapozhatja meg. Az illető viszont egyikkel sem rendelkezik, hiszen semmi köze a csődbe jutott és felszámolás alá került céghez. A volt tulajdonos fellebbezett, de a másodfokú bíróság - immár jogerősen - helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, jogi érvekkel kifejtve azt, hogy akinek nem fűződik jogos érdeke valamihez, az nem perelhet. Miután az illető kérte hogy a másodfokú bíróság forduljon az Európai Bírósághoz előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezve, illetve az Alkotmánybírósághoz is, ezt is elutasította a bíróság.

A volt tulajdonos ezt követően felülvizsgálatot kért a Kúriától, de ott is veszített. A legfőbb bírói fórum szerint a jogerős ítéletében a bíróság helyesen állapította meg, hogy a volt tulajdonos perbeli legitimációja hiányzik. Az elsőfokú ítélet alappal utalt arra, hogy - a következetes bírói gyakorlat értelmében - a gazdasági társaság tagjainak nincs a társaságtól független, elkülönült jogi érdekük.

Ebből következően a volt tulajdonos - mint a gazdasági társaság tagja - fennálló tagsági jogviszonya esetén sem indíthatna pert a saját társasága és a kívülállók között létrejött szerződés semmisségének megállapítása iránt, illetve csak akkor, ha erre a gazdasági társaságra vonatkozó jogi szabályok alapján kifejezett felhatalmazása van. Az illető pedig az ingatlanok értékesítésekor már nem is volt tagja a társaságnak.