A PM európai parlamenti (EP) képviselője blogján jelentette be, hogy miután a magyar hatóságoktól és a minisztériumoktól nem kapott érdemi választ kérdéseire, panasza alapján indult Magyarország ellen eljárás. Mint írja, az ügy, ami miatt a bizottsághoz fordult az volt, hogy 2014 tavaszán, még a hulladék Oroszországba szállítását megelőzően hívta fel a figyelmet, hogy a kormány nukleáris hulladékot készül áttolni a polgárháborús Ukrajnán, végleges oroszországi elhelyezésre.

Konkrétan arról az ügyhöz kapcsolódott a bejelentés, melynek során 2003. április 10-ről 11-re virradó éjszaka a paksi atomerőmű kettes blokkjában súlyos (INES-3) üzemzavar történt. Egy több szempontból is hibásan megtervezett tisztítótartályban összetört 30 fűtőelem-kazetta, és radioaktív anyaggal telített gázok is a levegőbe, majd a szabadba kerültek. A megsérült üzemanyagot és a tisztítótartályt csak évekkel később sikerült eltávolítani a medencéből. A roncsokat a paksi atomerőműben őrizték, sorsáról, a vele kapcsolatos tervekről nem lehetett semmit tudni.

Kapcsolódó

A nukleáris anyagot, a köz számára meglepetésszerűen 2014 augusztusában szállították el vonattal az oroszországi Majakban található nukleáris létesítménybe. A transzport az épp fegyveres konfliktus által sújtott Ukrajnán keresztül jutott el a célállomásra, így Jávor szerint a nukleáris anyag biztonsága az út során legalábbis kétséges volt. Az ijesztő ebben a képviselő szerint, hogy az ilyen jellegű nukleáris anyag alkalmas lehet úgynevezett "piszkos bombák" előállítására.

Az anyag sorsáról a magyar hatóságoktól különböző, egymásnak is ellentmondó, a valóságot pedig a képviselő szerint nyilvánvalóan nem fedő információkat kapott. A vonatkozó szerződés - amely 2009-ben született - azonban egyértelműen a kiszállított anyag feldolgozásáról és végleges elhelyezéséről szól. A megállapodást akkor az Euratom Ellátási Ügynökség aláírásával érvényesítette, 2013-ban azonban a felek a szerződést módosították, ezúttal anélkül, hogy az ügynökség ellenjegyzését kérték volna - írja Jávor, aki szerint az ügyet érintően több jogi kétség is felmerült.

Jogi kétségek is felmerültek

Ezek között Jávor azt említi, hogy miután az ilyen módosításokhoz az Euratom jóváhagyása szükséges, és Magyarország, bár az eredeti szerződést benyújtotta az ügynökséghez, a módosítással már nem tett így, ez a szerződés érvénytelenségét vonja maga után.

Az érvényes uniós irányelv értelmében a radioaktív hulladékot abban a tagállamban kell véglegesen elhelyezni, amelyikben az keletkezett (Magyarország), kivéve, ha a szállítás időpontjában az érintett tagállam és egy másik tagállam vagy egy harmadik ország között - az EU szabályaival összhangban - hatályba lépett olyan megállapodás, amely egyikük végleges elhelyezésre szolgáló létesítményének használatára vonatkozik.

Jávor továbbá arra is rámutatott, hogy az érvényben lévő uniós irányelvnek megfelelően Magyarországnak kell garantálnia, hogy a fogadó országnak (ebben az esetben Oroszországnak) érvényes szerződése van az EU-val a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok megfelelő kezelésére, hogy a tárolás és a kezelés az EU biztonsági szabályaival összhangban történik, és rendelkezik megfelelő engedéllyel rendelkező feldolgozó létesítménnyel.

Kétséges a hulladéktárolás biztonsága

Bár Oroszország részes fele a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös egyezménynek, nem rendelkezik az irányelv által megkívánt végső tárolóhellyel (ilyennel jelenleg ugyanis még senki nem rendelkezik a világon), mindamellett, hogy a biztonságra vonatkozó szabályok betartása is kétséges - írja Jávor, aki példaként Németországot említi, amely régóta kéri, hogy szolgáljanak bizonyítékkal a majaki komplexum biztonsági szabályainak megfelelését illetően, de hiába. Egyes német források szerint a majaki komplexumban a nukleáris hulladékok kezelése biztonsági szempontból kétséges lehet, sőt egyesek szerint a majaki komplexum Csernobilnál is jobban szennyezett.

Jávor a fentiek alapján úgy vélte, hogy a polgárháborús időszakban nem lehetett kellő biztonsággal Ukrajnán keresztül szállítani veszélyes nukleáris anyagot, valamint Oroszország és a majaki komplexum nem felel meg az uniós követelményeknek, így nem lehetne alkalmas nukleáris anyagok végső tárolására, ezért tette a hivatalos panaszt, amelynek során most az EU kéri az ügy tisztázását a magyar kormánytól.