A Nők40 programot 2011-ben vezette be a kormány Magyarországon: lényege, hogy minden olyan nő, akinek a jogviszonya elérte a 40 évet, az az általános korhatár alatt is nyugdíjba vonulhat, anélkül hogy csökkenne az általános korhatárhoz tartozó nyugdíja. Egy évvel később, 2012-ben megszűnt a Nők40-en kívüli előrehozott nyugdíjazás: immár sem a nyugdíj csökkentésével, sem a nélkül nem lehet az általános korhatár alatt nyugdíjba menni - emlékeztetnek a kutatók A Nők40 program dilemmái című dolgozatukban.

Ez a kettős rendszer hungarikum és a szerzők véleménye szerint célszerűtlen, kizárólag a politikai körülmények tartják életben: a kormányzati retorika kiemeli a Nők40 nagyvonalúságát, és az ellenzék inkább szeretné kiterjeszteni ezt a "nagyvonalúságot" a férfiakra is, mintsem egy nemzetközileg szokásos uniszex rugalmas korhatárt javasolna.

Kapcsolódó

Így festenek az adatok

A 2007 és 2016 között évenként nyugdíjba vonuló nők létszámával és életkorával együtt az általános korhatár némi megszakítás után ütemesen emelkedett - 61-ről 63,5 évre (1996-ban még csak 55 év volt) - a nyugdíjba vonulási létszámok két évben megugrottak - 2007-ben a következő évi körülbelül 8 százalékos kezdőnyugdíj-csökkentés beharangozása, majd 2011-ben a Nők40 lehetőségének hirtelen megnyílása miatt

A teljes női népesség korcentruma (vagyis nyugdíjba vonulási átlagéletkora) csak lassan emelkedett, és a teljes népességben ezt az emelkedést 2011-ben jelentősen megakasztotta: 2,2 évvel csökkentette a Nők40 bevezetése.

Végeredményben az átlagos korcentrum 10 év alatt 3,2 évvel, ezen belül a Nők40 kedvezményezettjeinél 1,4 évvel nőtt. Átlagosan a Nők40 keretében nyugdíjba vonultak járadéka alig tért el a férfi-női átlagnyugdíjtól, tehát jelentősen felülmúlták a többi nő nyugdíját. Ez a többlet csak részben fakad a hosszabb szolgálati időből, másik oka a nagyobb éves kereset.

Nagyon sokan örülhettek, de anyagilag mégis rosszul jártak

Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének adatbankja, illetve korábbi vizsgálatok adatai alapján megállapították, hogy minden évben igen nagy a nők körében a korhatár előtt nyugdíjba vonulók aránya; mi több, a korhatáron visszavonulók vannak kisebbségben. A korcentrum változásai tulajdonképpen csak a törvényi változásokat követik. A Nők40 2011-es bevezetésekor nagyon sokan éltek a korai nyugdíjba vonulás lehetőségével, közel 55 ezren voltak, azóta viszont megfeleződött a létszám, évente nagyjából 24-28 ezer nő megy nyugdíjba 40 év szolgálati jogviszony után 58-59 éves korukban. Sokan azonban igen rosszul jártak.

A törvényi korhatárnál korábbi nyugdíjba vonulásnak ugyanis kedvezőtlen anyagi következményei vannak. Normális körülmények között könnyen belátható, hogy a Nők40 kedvezményezettjei átlagosan kevesebbet, míg a többiek az átlagosnál többet fizetnek be életük során, mint amennyit visszakapnak - értékel Simonovits András és Tir Melinda.

A 2016-2018 közötti három év reálbérrobbanása azonban megváltoztatta a helyzetet. Ha újraszámoljuk az utolsó három év adatai alapján, akkor újabban jelentős veszteséget szenvednek el a Nők40 egyes csoportjai a maradókkal szemben. (A magyar nyugdíjszámítási módszer alapján ugyanis a korábbi években elért nettó kereseteket a nyugdíjazást megelőző év szintjére hozzák. Ez úgy történik, hogy az egyes évek nettó kereseteit a nemzetgazdasági nettó átlagkereset növekedésének ütemével emelik. Az éves rendszeres nyugdíjemelés viszont - legalábbis az elmúlt néhány év tükrében - ennél jóval kisebb növekményt hoz, hiszen az csak az inflációt követi. A témáról részletesen itt olvashat).

Tegyük például fel, hogy a Nők40 keretében egy nő 2016-ben 40 éves jogviszonnyal és szolgálati idővel 60 évesen ment nyugdíjba 100 egységnyi éves nyugdíjjal, amelyet még várhatóan 20 évig kap. Mi lett volna, ha csak 2019-ben megy nyugdíjba (43 éves teljesítménnyel)?

A 80 százalékos helyettesítés 86-ra nőtt volna (7,5 százalékos emelkedés), a valorizáció miatt 2019-től kezdve 1,07 × 127 = 137 egységnyi nyugdíjjal, amelyet közelítően 17 évig élvezne. (Mintha a nyugdíjszámláján kivételesen jól kamatozott volna a pénze!) A két életpálya-nyugdíj 20 × 100 = 2000 egység és 17 × 137 = 2329 egység, jelentős különbség a nyugdíjba vonulást elhalasztó javára.

A kormány szerint nagy szükség volt rá

Fontos volt bevezetni a nők negyven év munkaviszony, illetve gyermeknevelés utáni nyugdíjba vonulását lehetővé tevő programot, amit az is mutat, hogy a 2011-es bevezetés óta összesen 241 ezren vették igénybe ezt a kedvezményt - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára sajtótájékoztatón. Rétvári Bence elmondta, a Nők40 program sokkal inkább családtámogatási intézkedés, mintsem nyugdíjpolitikai lépés, mivel a családoknak segít abban, hogy például a nagymama részt vállalhasson az unokák nevelésében - tudósított az MTI.