A vasárnapi lap "Messze és egyre messzebb Nyugat felé" címmel közölte Stephan Löwenstein írását, aki kiemelte, hogy "idegesíti Brüsszelt" a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai részvétellel kezdett felújítása.

Idézte Vang Hsziao-tao, a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság alelnöke minapi szerbiai beszédét, miszerint a vasútvonal korszerűsítése révén stratégiai kapcsolat alakul ki, amely a kínai Selyemút kezdeményezést és Európa fejlesztési stratégiáját is előmozdítja. Hozzátette, hogy ezt a stratégiai kapcsolatot a két fél közül csak az egyik, Kína építi, az EU-s intézmények pedig "semmit nem tettek hozzá, éppen ellenkezőleg, évek óta kifogásokat emelnek a projekt ellen".

Szerinte Orbán Viktor számára többről szó, mint egy vasúti pálya felújítása, a magyar kormányfő már 2010 óta a keleti nyitás politikáját követi, és joggal hangsúlyozza, hogy országa a visegrádi államok körében egyértelműen az első helyen áll a Kínával folytatott kereskedelmet illetően.

A budapesti csúcstalálkozóval összefüggésben kiemelte: egyelőre még csak spekulálni lehet arról, vajon Peking céljai között szerepel-e "az Európai Unió megosztása vagy gyengítése", de már vannak arra utaló jelek, hogy a Kínával szorosan együttműködő országok hajlandóak a pekingi vezetés érdekeinek megfelelően eljárni. Így Görögország megakadályozta egy Kínát bíráló jelentés elfogadását az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, és az EU által kezdeményezett jelentés ügyében "Orbán is kifejezetten a kölcsönös kioktatás ellen foglalt állást".

A FAS szerzője egy német elemzőt idézve hozzátette: Kína számára nem érdektelen, hogy olyan partnerei legyenek, amelyek nem kérik számon folyton az emberi jogok betartását.

Címlapkép: MTI Fotó/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs