Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A 3 lehetséges kimenet

  • a projektet mégsem építik meg, mert időközben kiderül, hogy nem jók a feltételek
  • a projektet megépítik, sohasem hozza vissza az árát, az adófizetők fizethetik a pluszköltségeket (ez persze utólag nem biztos, hogy nyilvánvaló lesz)
  • a projektet megépítik, és behozza az árát - mert mondjuk kiderül a globális gázbőségről, hogy az csak egy vicc volt, sokszorosára nő a gázár, ráadásul leáll a napelemeknél (és minden más területen) a technológiai fejlődés (Ez a legkevésbé valószínű)

A szerzők rögtön választ is adnak a kérdésre: a mai állás szerint nem kell atomerőmű. Se tenderrel, se tender nélkül. A blogbejegyzésben az okok között említik, hogy a 3750 milliárdos becsült költség alapján irgalmatlan drága lesz az ezzel nyert áram: 95 euró/MWh környékén (forintban: 29/kWh), ami több mint a jelenlegi nagykereskedelmi ár kétszerese.

De ezt még nem tudjuk pontosan. Igazából nem látjuk a feltételeket, mert nem látunk számításokat. Beígérjük a GDP több mint 10 százalékát úgy, hogy a nyilvánosság nem ismeri a számokat - olvasható a Guruló Hordón. Mint írják az egyetlen nyilvános szám a beruházás várható összköltsége, amiből viszont kiszámolható, hogy az áram ára csak akkor lehetne a fenti 95 euró/MWh-nál lényegesen alacsonyabb, ha olcsón, a piaci szint alatt finanszíroznák a projektet - mondjuk 3 százalékon. Ekkor már kijöhet az, hogy az atomerőműben termelt áram költsége kb. a mai zsinór áramárnak feleljen meg.

De miért is kapnánk ilyen olcsó áramot? - kérdezik a szerzők, akik szerint jó tündérek csak a mesékben vannak, és nem az üzleti életben. Különösen nem az orosz üzleti életben. Éppen ezért valószínűbbnek tartják, hogy a költségek valahol bújtatva jelentkeznek: "hogy hol, azt a feltételek megismeréséig csak találgatni lehet, de szkeptikusak vagyunk azzal kapcsolatban, hogy Oroszország pont most és velünk akarná elkezdeni az önzetlen jótékonykodást. Az egyik legnagyobb kérdés például, hogy ki viseli a projekttel kapcsolatos kockázatokat: az atomerőműveknél szokásos csúszást és költség-túllépést."

A blogbejegyzés szerint a jelenleg működő blokkok a 30-as évek elejéig-közepéig gond nélkül működhetnek, sőt nem kizárt, hogy az élettartamuk még ez után is meghosszabbítható. Az első új blokkot pedig már 2023-ban üzembe állítanák. Ezáltal a szerzők szerint nagy eséllyel alakulhatna ki óriási áram-túlkínálat, főleg éjszaka, amikor már most is az van. További probléma, hogy ez nem csak magyar jelenség, így Európában néha már negatív az áram ára. "De akkor mit kezdenénk az átmeneti ideig az irdatlan mennyiségű árammal? Építünk még laza újabb 1000 milliárd forintért egy rossz hatékonyságú szivattyús energiatározót, ami felszívja az éjszakai áramot és visszaadja nap közben? Majdnem 2100-ig egy rugalmatlan, drága technológiára tesszük fel minden pénzünket? Miközben a megújulókban és az energiatárolásban is dübörög a technológiai fejlődés, és egy évtizeden belül akár támogatás nélkül is versenyképesek lehetnek?" - teszik fel a kérdés a szerzők.