Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az osztrákok valami olyan szabályt akarnak bevezetni, amire az uniós szerződések nem is adnak lehetőséget - derült ki azon a sajtóbeszélgetésen, amelyet a pénteken a Budapestre látogató Marianne Thyssen, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős uniós biztos tartott azután, hogy a kohéziós források jövőjéről szóló a V4+4 elnevezésű találkozón az Európai Bizottság képviselőivel és 8 uniós tagállam illetékes minisztereivel, illetve több magyar miniszterrel is egyeztetett.

Az uniós biztos látogatásán egyebek mellett a 2020 utáni többéves uniós költségvetésről, a kohéziós politika, illetve az Európai Szociális Alap jövőbeli szerkezetéről, valamint a szociális jogok európai pillére és a kiküldött munkaerőt is érintő mobilitási csomag vonatkozásairól tárgyalt.

A találkozók után tartott sajtóbeszélgetésen kérdésre válaszolva elmondta, hogy azt az úgynevezett indexálást, amit az osztrákok is bevezetnének az otthon maradt gyermekekre - akik után kevesebb családi pótlékot fizetne az osztrák állam - a jelenlegi uniós szabályok alapján nem lehet bevezetni és egyelőre nem is látszik az Európai Tanácsban sem hajlandóság arra, hogy elfogadjanak egy ilyen módosítást.

Thyssen elmondása szerint a bizottság nem szeretne indexálást. A biztos világos és egyértelmű szabályokat szeretne ezen a területen, márpedig most megvan az az egyértelmű kapcsolat a rendszerben, hogy ahol a járulékokat fizetik, ott jogosult az adott uniós polgár az ellátásra. A biztos ebben nem is vár változást, hiszen - mint mondta - az Európai Tanácsban sincs meg a többségi akarat arra, hogy ezen a rendszeren változtassanak.

A téma mostanában annak kapcsán került elő, hogy a héten Orbán Viktor magyar miniszterelnök legutóbbi ausztriai látogatásán ismételten előkerült a több kelet-európai tagállamban felzúdulást keltő ötlet, miszerint indexálnák a gyermekek után járó kedvezményeket, ha azok nem a származási országuktól eltérő másik tagállamban dolgozó szülőkkel élnek együtt.

A magyar miniszterelnök azt kérte, hogy a magyaroknak, akik itt dolgoznak, tisztességes eljárásban legyen részük, ha befizették a szociális hozzájárulást, kapják meg, ami megilleti őket.

Mi lesz a fuvarozókkal?

Thyssen tárgyalásain napirenden volt a kiküldetési irányelv módosítása kapcsán a közlekedési szektort, illetve a fuvarozókat érintő jogszabálymódosítás. Ebben a több tízezer munkavállalót érintő kérdésben a magyar kormány álláspontja - mint az a Nemzetgazdasági Minisztérium korábban kiadott közleményéből kiderült -, hogy elfogadhatatlan a bizottság új javaslatcsomagja, miután bonyolult ellenőrzési és adminisztratív kötelezettséggel sújtaná a magyar fuvarozókat, versenyképtelenné téve így azokat. A magyar kormány szerint a járművezetők nem minősülnek kiküldött munkavállalóknak, munkavégzésük része, hogy országhatárokat lépnek át, ezért a kiküldetési irányelv nem terjeszthető ki a szektorra.

Thyssen ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a versenyképesség csökkentéséről nincs szó, a javaslattal sokkal inkább egységesebb szabályozást próbáltak teremteni, miután azt látták, hogy több tagállam bilaterálisan elkezdett egyeztetni ilyen szabályozásokról és az egységes piac fragmentálódását szeretnék elkerülni. A szállítmányozásra vonatkozó speciális javaslatban három típusú szolgáltatásnyújtást különböztetnének meg: a kabotázst, vagyis a másik országon belüli szállítási szolgáltatást, a tranzitot, illetve a nemzetközi szolgáltatást. Ezzel kapcsolatban folyik jelenleg az egyeztetés.

A versenyhátrányról szóló érvekkel kapcsolatban pedig megjegyezte: a szabályozás az úgynevezett postafiókcégek elleni fellépés lenne, amelyek gyakran olyan nyugat-európai vállalatokat takarnak, amelyeknek Kelet-Európában csak egy postafiókcímre bejegyzett vállalkozásuk van és így trükköznek a járulékfizetési költségekkel.

Okosabb költekezés a szociális alapból

Budapesti látogatásán a biztos a 2021-2027-es többéves költségvetés kapcsán tárgyalt az Európai Szociális Alap 2020 utáni forrásfelhasználásáról is. A Napi.hu kérdésére válaszolva elmondta, hogy egyelőre az elsődleges cél a részéről az lenne, hogy az alap jelenleg is rendelkezésre álló forrásai ne csökkenjenek, hiszen véleménye szerint a gazdasági konvergencia társadalmi konvergenciával együtt képzelhető el - utóbbihoz az ősszel elfogadott szociálsi jogok európai pillére is jelentősen hozzájárulhat. Szerinte a jövő kihívásaira - mint például a globalizáció, a digitalizáció vagy az idősödő társadalmak - úgy lehet eredményes választ adni, ha többet invesztálunk a humántőkébe.

A biztos szerint még nem igazán látszik a következő hétéves költségvetés szerkezete, hiszen a tárgyalásoknak még nagyon az elején állunk, de azt valószínűsítette az alappal kapcsolatban, hogy a korábbiaknál sokkal eredményorientáltabbnak kell lenni a források költésénél, egyszerűsíteni kell a szabályokat, több rugalmasságot kell vinni a rendszerbe és célzottabban kell felhasználni a pénzeket.

Az NGM által korábban kiadott közleményből kiderült, hogy Varga Mihály tárcavezető azt javasolta a biztosnak, hogy az alap a jövőben ne szűküljön le a munkanélküliség kezelésére, forrásainak fontos szerepe lehet ugyanis a munkaerőpiacot érintő további kihívások, így például a munkaerőhiány vagy a digitalizáció hatásainak kezelésében.

Marianne Thyssen biztos budapesti látogatása során Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mellett megbeszéléseket folytatott Takács Szabolccsal, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkárával és Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárral.

Képünk forrása: Shutterstock