Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Elfogadta Magyarország 2020-as központi költségvetését az Országgyűlés pénteken. Varga Mihály pénzügyminiszter javaslata benyújtásakor a jövő évi büdzsé legfontosabb pilléreinek a családok támogatásának növelését, a gazdaságvédelmi akciótervet, a csökkenő adókat és a bővülő biztonsági kiadásokat nevezte.

A képviselők 127 igen szavazattal, 58 nem ellenében hagyták jóvá az indítványt, amelyben a kormány 4 százalékos gazdasági növekedéssel, 1 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal, a GDP-arányos államadósság további, év végére 67 százalékra mérséklődésével, valamint 2,8 százalékos inflációval tervez. A költségvetés ezúttal is három részből áll össze, amelyek együttes kiadásai 2020-ban 21 793 milliárd forintot, bevételei 21 426 milliárd forintot tesznek ki 367 milliárd forintos hiány mellett.

A jövő évi költségvetés fókuszában a családvédelmi akcióterv végrehajtása áll, ennek jegyében jövőre 2228 milliárd forint áll majd rendelkezésre a családok támogatására, ami csaknem 224 milliárd forinttal több az ideinél. Varga Mihály erről azt mondta, annak ellenére is szükségesnek tartják az emelést, hogy Európában már most is Magyarországon a legmagasabb a családtámogatások aránya a bruttó nemzeti össztermékhez képest.

A költségvetés másik hangsúlyos eleme a gazdaságvédelmi akcióterv, amely mintegy 500 milliárd forintos segítséget jelent a gazdaság szereplőinek. A kabinet 13 plusz 1 pontból álló csomagja tartalmazza a szociális hozzájárulási adó (szocho) 2 százalékpontos csökkentését, a kisvállalati adó (kiva) 1 százalékpontos mérséklését, valamint további terhek egyszerűsítését, megszüntetését. A kormánynak ezekkel az intézkedésekkel az a célja, hogy megvédje a magyar gazdaság eddigi eredményeit, valamint a lassuló európai és világgazdasági környezetben is meg tudja tartani az uniós átlag fölötti növekedési ütemet.

A kormány oktatásra az ideinél 48 milliárddal forinttal, egészségügyre 184 milliárd forinttal, az államháztartásban dolgozóknak pedig 238 milliárd forinttal szán többet 2020-ban. A következő költségvetésben otthonteremtésre majdnem 300 milliárd forintot biztosítanak, a magyar vidék fejlesztését, életminőségének javítását célzó Magyar falu programra pedig 150 milliárd forintot különítettek el.
A jövő évi büdzsé az inflációt követő, 2,8 százalékos nyugdíjemeléssel számol a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése érdekében. A kormány emellett 2020-ban ismét tervezi nyugdíjprémium kifizetését. Nyugdíjakra összességében 136 milliárd forinttal jut több jövőre, mint idén.

Ellenzéki vélemény

A lemaradás büdzséjének nevezte a pénteken elfogadott jövő évi költségvetést az MSZP országgyűlési képviselője, Korózs Lajos, aki sajtótájékoztatóján kijelentette: az ország minden gazdasági mutatót tekintve elmarad a szomszédos országoktól. A nyugdíjasok még inkább leszakadnak a társadalomtól, hiszen a kormány 8,5 százalékos nettó béremelkedéssel számol, míg a nyugdíjakat csak 2,8 százalékkal növeli. Szerinte jövőre a vásárlóerőt nézve még a romániai átlagnyugdíj is meghaladja majd a magyarországit, holott az néhány éve még lényegesen alacsonyabb volt.

Az MSZP ezért változtatna a nyugdíjemelés számításán: nem csupán az infláció mértékét, hanem a gazdasági növekedést is figyelembe vennék, első lépésben pedig felzárkóztatnák a 100 ezer forint alatti nyugdíjakat. A szocialisták emellett sávosan állapítanák meg a nyugdíjprémiumot: az átlag alatti nyugdíjban részesülők magasabb összeget kapnának, 400 ezer forint feletti járadék esetében viszont nem fizetnének nyugdíjprémiumot.

Mindent megszavaztak

Az Országgyűlés pénteken megszavazta a kormány jövő évi adóváltoztatásokról szóló törvényjavaslatát is. A kormány gazdaságvédelmi akciótervének részét képezi a szálláshely-szolgáltatások áfakulcsának 18 százalékról 5 százalékra csökkentése. A reklámadót ideiglenesen, 2019. július 1-jétől 2022. december 31-éig felfüggesztették (kulcsát nulla százalékban határozták meg). A kormány ettől az érintett szolgáltatók versenyképességének növelését és a hirdetési piac bővülését várja - írta az MTI.

A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fejlesztési adókedvezmény értékhatárát fokozatosan, három év alatt csökkentik a jelenlegi 500 millió forintról a beruházások további ösztönzése érdekében. A kisvállalatok esetében 2020-tól évente 300, 100, majd 50 millió forintra, míg a középvállalkozásoknál 400 millió forintról előbb 200 millió, 2022-ben pedig 100 millió forintra mérséklődik az adókedvezmény igénybevételének alsó határa.

Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) 2020. január 1-jétől.  A magyar sportszervezetek munkavállalóihoz hasonlóan lehetővé tették a nemzetközi sportszervezetek munkavállalóinak az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alkalmazását. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 (napi 250) forintról havi 7710 (napi 257) forintra változik. A szociális hozzájárulási adót fizető mezőgazdasági őstermelők pedig a jelenlegi negyedéves helyett éves adómegállapítást kapnak.