Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Csaknem félmillió forintra van szüksége egy magyarországi háztartásnak ahhoz, hogy ne kerüljön pénzzavarba egy váratlan kiadásnál - derül ki a Policy Agenda felméréséből. Tavaly még csupán 297 ezer forint fedezte volna a kisebb váratlan kiadásokat, az idén viszont már 476 ezer forintnál jár a számláló.

A drasztikus növekedés hátterében az állhat, hogy a szubjektív inflációs érzés magasabb a ténylegesen kimutatott áremelkedésnél. A szakemberhiány miatt egy kisebb javítás is sokkal többe kerül, mint egy évvel ezelőtt - állapították meg az elemzők.

A különböző jövedelmi szegmensekben más és más értéket jelöltek meg, amire mindenképpen szükség lenne a váratlan kiadások fedezésére. Ha az elvárt tartalék alapján ötödökre osztjuk a társadalmat, akkor a 2018-as adatok szerint az első ötöd átlaga még 71 ezer forint volt, és ez 2019-ben már 150 ezer forintra növekedett. Ezzel szemben a felső ötödben csak 46 százalékos volt az emelkedés, 892 ezer forintról 1,3 millió forintra.

A kívánatos megtakarítási szintre hatással van az is, mennyien élnek az adott háztartásban. Az egy-két fős háztartásoknál ez az összeg most 375 ezer forint (2018-ban 257 ezer forint volt), míg a három-négy fős családoknál meglepően magas, már 500 ezer forint (2018-ban 359 ezer forint volt). Érdekes módon az ötfős és annál nagyobb háztartásoknál kisebb ez az összeg, ezek 432 ezer forintot (2018-ban 284 ezer forintot) elegendőnek tartanak a váratlan kiadásokra. Településtípusok esetén is jelentős különbségek vannak. Míg a budapesti háztartások 580 ezer forintos kívánatos szintet jelöltek meg, a községekben ez 471 ezer forintra csökken.

Bármekkora tartalékot is tartana kívánatosnak, a családok többsége úgy nyilatkozott, nincs ennyi félretett pénze. 2018-ban a válaszadók 34 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem rendelkezik elegendő megtakarítással a váratlan kiadások fedezésére, és az idén is csupán 35 százalék válaszolta azt, hogy biztonságban érzi magát, van elég pénze a váratlan helyzetekre. A fővárosban élőknél 33 százalékos volt az arány, a községekben pedig 35 százalék.