A kedvező statisztika nem számít meglepetésnek, mivel a havi, ágazati adatok majdnem mind a növekedést jelezték - kommentálta a piaci konszenzust jócskán meghaladó harmadik negyedéves GDP-statisztikát Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője.

Hozzátette: a munkanaphatással igazított ipari termelés 3,1 százalékkal emelkedett, emellett az építőipari kibocsátás 14,6 százalékkal haladta meg augusztusban az egy évvel korábbi szintet. Az előbbi szektort elsősorban a külső konjunktúra javulása fűti, míg az utóbbit az állami beruházások felfutása. A mezőgazdaság is valószínű érdemben hozzájárult a növekedéshez a tavalyi évi rossz terméseredmény alacsony bázisa miatt. A szolgáltatások növekedése mindezen kedvező folyamatokat vélhetően lassította, azonban az alacsony infláció és az szja-csökkentés miatt emelkedő vásárlóerő előbb-utóbb lecsapódik a belső kereslethez erősen kötődő ágazatokban is.

Balatoni András szerint további látványos megugrást hozhat az év vége, mivel a tavalyi év utolsó három hónapjában jelentős kontrakciót regisztrálhattunk, az alacsony bázist és a jelenlegi növekedési trendeket figyelembe véve a GDP-növekedés megközelítheti a 2 százalékot. Az idei év egészére 1 százalék körüli, míg jövőre 2,1 százalékos bővülést prognosztizál az ING. Összességében a hazai gazdaság az év első felében kimászott a recesszióból, míg a harmadik negyedévtől érdemben gyorsulni kezdett. A javuló külső konjunktúra kedvező hatást fejt ki az exportra, emellett a jegybank növekedési hitelprogramja szintén hozzájárul a javuló belső kereslethez, mivel a hitelkínálati korlátok oldása révén jelentős mennyiségű elhalasztott beruházás végrehajtását teszi lehetővé.

Kapcsolódó

Gabler Gergely, az Erste elemzője az Indexnek azt mondta, hogy a GDP-növekedés elsősorban a gyenge tavalyi év miatt gyorsulhatott a harmadik negyedévben. Úgy látja, az előző negyedév teljesítményéhez már hozzájárulhatott az MNB növekedési hitelprogramja is, aminek köszönhetően érezhetően emelkedésnek indult a kkv-hitelállomány a korábbi fokozatos csökkenés után.

Javíthat prognózisán a Takarékbank

A növekedést a mezőgazdaság, az építőipar, és az ipari termelés húzta, de kismértékben a szolgáltatások is hozzájárulhattak a növekedéshez. A felhasználási oldalon a nettó export újra pozitív lehetett, a háztartások fogyasztása kismértékű növekedést mutathatott, a készletek a kedvezőbb mezőgazdasági termés hatására nőhettek, azonban a pozitív meglepetéshez leginkább a beruházások járulhattak hozzá - véli Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank senior elemzője. Mivel a külső keresleti kilátások javulást mutatnak, a belső kereslet a pedagógus és egészségügyi béremelések, valamint a vártnál jóval alacsonyabb infláció miatt gyorsuló nettó reálbérnövekedés hatására javulhat, a beruházásokat az EU-s források gyorsuló ütemű lehívása, valamint az MNB növekedési hitelprogramja tovább gyorsíthatja, így a növekedés tartós maradhat Suppan szerint. A tavalyi utolsó negyedéves igen alacsony bázis miatt az éves alapon számított GDP a negyedik negyedévben érdemben tovább gyorsulhat, így elérheti a 2,5 százalékot is. Ezért az idei GDP növekedés akár elérheti az 1, a jövő évi a 2 százalékot is, amire az MNB növekedési hitelprogramja további felfelé mutató kockázatot jelenthet. Hozzátette: a Takarékbank eddigi 0,7 százalékos idei, valamint 1,7 százalékos jövő évi GDP növekedési előrejelzését feltehetően felfelé módosítják.

Beruházási fordulat kellene

Az ING elemzője aláhúzta: a hosszú távú növekedési kilátások továbbra sem rózsásak hazánkban, a legtöbb számítás szerint a hazai potenciális növekedés mindössze fél százalékot ér el. A ciklus záródása, a konjunktúra javulása rövid távon érdemi növekedést fog produkálni, azonban a tartós fellendüléshez érdemi beruházási fordulatra van szükség.

A magyar GDP-növekedés a régióban is kiemelkedő, csupán a román GDP 1,6 százalékos negyedéves, ill. 4,1 százalékos éves növekedése múlta felül - emelte ki Suppan. A cseh GDP váratlanul újra visszaesett, negyedéves alapon 0,5 százalékkal, míg éves alapon a visszaesés 1,6 százalékra mélyült az előző negyedévben mért -1,3 százalélkról, amit a beruházások meredek visszaesésével magyaráznak. A szlovák GDP növekedése elmaradva a várakozásoktól, 0,2 százalékkal nőtt az előző negyedévhez, míg 0,9 százalékkal az egy évvel ezelőttihez képest. A visegrádi régióban így hosszú idő után újra az egyik leggyorsabb növekedést mutatja a magyar gazdaság, a lengyel adat még nem ismert.