Meglepte a ferihegyi repteret üzemeltető céget, hogy Homolya Róbert, a MÁV Zrt. nyáron kinevezett elnök-vezérigazgatója szerint a Budapest Airport Zrt. akár meg is akadályozhatja a reptéri gyorsvasút megépítését. A vasúttársaság vezetője a hvg.hu-nak adott interjúban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a reptér nem járul hozzá a vasúthoz, ugyanis a repteret üzemeltető cég használatába adták a területet 75 évre.

"A Budapest Airport üdvözöl minden olyan vasúti fejlesztést, amely összeköti a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret a vasút hálózatával, hiszen minden ilyen megoldás az utasaink kényelmét és érdekeit szolgálja. Hivatalosan és írásban is támogatásáról biztosítottuk a repülőtéri vasútállomás megépítésének előzetes építési engedélyezési tervét, ennek megvalósításához pedig megfelelő területet jelöltünk ki a 2. Terminál közelében" - válaszolta a cég a Napi.hu kérdésére. A reptér forgalma folyamatosan nő: 2018-ban már közel 15 millió utassal büszkélkedhetnek a 2017-es 13,1 millió utas után.

Kapcsolódó

Homolya Róbert korábban lelkesen beszélt a reptéri vasútról, most azonban már kevésbé optimistán nyilatkozott. "A projektben már nem a vasúti megvalósíthatóság a fő kérdés, hanem az, hogy privatizálva lett a reptér, és az a koncessziós szerződés milyen beavatkozást enged a területen" - fogalmazott a MÁV elnök-vezérigazgatója. A privatizációs szerződést 2005 decemberében írták alá a brit BAA International Ltd.-vel a Budapest Airport Rt. 75 százalék mínusz egy szavazatnyi tulajdoni hányadának eladásáról. A brit repülőtér-üzemeltető társaság 75 évre kapta meg a repülőtér üzemeltetési jogát. A BAA a részvénycsomagért és a vagyonkezelési megállapodásért 464,5 milliárd forintot fizetett.

Októberben a kormány még nagyon meg akarta építeni a reptéri vasútállomást. A kormány 225 millió euró (73 milliárd forint) értékű hitelszerződést kötött az Európai Beruházási Bankkal (EIB). Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a hitelt a következő három éven belül uniós programok társfinanszírozására költheti el Magyarország, például közlekedés fejlesztési programokra, így a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér vasúti összeköttetésének megteremtésére. A MÁV-elnök is úgy nyilatkozott, hogy a ferihegyi vasút építése már engedély-közeli állapotban van, és ha a beruházás 2021-2022-re elkészül, akkortól húsz perc alatt lehet majd kiérni a Liszt Ferenc repülőtérre Budapest belvárosából.

Lehet menni busszal

A reptéri vasút elvileg úgy valósulna meg bruttó 142,4 milliárd forintból a Magyar Idők cikke szerint, hogy a Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonalból Kőbánya-Kispestnél kiágazna egy 21,9 kilométer építési hosszúságú, 160 kilométer/óra sebességre alkalmas mellékvonal, amely a repülőtér körzetében a föld alá bukik, a két felszállópálya között, a jelenlegi központi parkoló alatt lesz állomása, majd ismét visszatér a felszínre, és Monor körzetében csatlakozik újra a vasúti fővonalhoz. A papíron létező projekt tervezett összköltsége folyamatosan drágul. Lázár János volt kancelláriaminiszter 2016-ban arról beszélt, hogy az akkor preferált javaslat szerint százmilliárd forintból épült volna egy teljesen új vasútvonal.

Egy novemberi kormányhatározat is rengeteg pénzt adott a budapesti közlekedés fejlesztésére (HÉV-felújítás, 5-ös metró, Déli és Nyugati pályaudvar közötti vasúti alagút), de a listán nem szerepelt a reptéri vasút ügye. A BKK viszont felismerte a piaci igényt és tavaly május óta már 20 percenként közlekedik a 100E busz a Deák Ferenc tér a reptér között, a 900 forintos jegyet pedig már több helyen lehet megvenni. A reptérnek pedig van szerződött taxiszolgáltatója is, a Budapest Airport szerint a Főtaxi megbízhatóan és jó minőségben szolgálja ki az utasokat. Tavaly tavasszal azonban a többi sofőr blokádot tervezett, mert szerintük más szolgáltatókat nem érhetne hátrányos megkülönböztetés a terminálon.