Az előző Fidesz-kormány az "olcsóbb" állam jelszavával 2014 őszétől csökkentette a kistelepülések polgármestereinek fizetését. Az indok az volt, hogy sok önkormányzati feladat az államhoz került, ezért kevesebb lett a helyi vezetők munkája. A lefaragás azonban olyan durvára sikerült - van ahol elérte az 57 százalékot -, hogy az érintett polgármesterek egy része nagyon rossz anyagi helyzetbe került - kezdi helyzetelemzését a Policy Agenda kutatóintézet.

A rossz döntés nagyjából 2100 települést érint. Az 500 fő alatti települések első emberei a korábbi havi bruttó 270-347 ezer forint helyett kevesebb mint 150 ezer forintra számíthatnak. Az 500-1000 fő közöttiek esetén az előbbi sávból kicsit bruttó 300 ezer alá vitték le a fizetést, az 1000 és 1500 közöttiek esetén pedig 328-425 ezerről szintén kissé 300 ezer alá esett a bér.

Lázadó frakció?

A tarthatatlan helyzetet látva az önkormányzati választások után az LMP felvetette a parlamentben, hogy rendezni kellene a helyzetet, ám Orbán Viktor miniszterelnök kategorikusan visszautasította ezt a lehetőséget. Arra hivatkozott, hogy ha a választások után felemelnék a kistelepülések polgármestereinek fizetését, az kiváltaná azt a gyanút, hogy előre jól megfontolt szándékkal átverték a választókat. Ezért a kormány nem fogja támogatni azt az indítványt, amely meg akarja változtatni a 2012 decemberében elfogadott rendszert, ideértve annak bérezési fejezetét is.

Ugyanakkor a Fidesz frakción belül is elégedetlenséget szül a kialakult helyzet. A 2010 után bevezetett új önkormányzati szabályozásnak sok a "gyermekbetegsége". Például miközben megnyirbálták az önkormányzatok lehetőségeit, a szociális rendszer módosításával még több olyan felelősséget kaptak a nyakukba, amelynek pénz híján nem tudnak megfelelni. Emellett a közmunka szabályozásával sok konfliktust telepítettek a települési vezetőkre, ami komoly elégedetlenséget szült a körükben a kormánnyal szemben.

A Policy Agenda szakértői részen erre vezetik vissza, hogy például a tapolcai időközi választásokon a falvakban sem tudta megállítani a kormánypárt a Jobbik előretörését.

Megoldási javaslatok

A helyzetre adott első megoldási javaslat az önkormányzati törvény módosításával lehetővé tenné, hogy az 1500 fő alatti települések polgármesterei a közmunka szervezéséért, "a közfoglalkoztatottak számához igazodva" plusz pénzt kapjanak. Az elképzelés elfogadásához a szavazáson a jelen lévő képviselők kétharmadának támogatása kellene - a javaslatról azonban június óta nem szavaztak.

Bár a kormánypárt nem vetette el ezt a lehetőséget, az ellenzék számára elfogadhatatlan, hiszen megszavazása esetén 2100 polgármester fizetése a kormánypárttól függene. A közfoglalkoztatottak számát ugyanis a kormány, illetve hivatali szabják meg. Ha viszont az ellenzéki képviselők egy szavazáson nem támogatnák a javaslatot, akkor a Fidesz rájuk mutogathatna, mondván: volt megoldási lehetőség, de hiányzott az elfogadásához szükséges kétharmados többség.

Szintén a kormánypártok oldaláról érkezett az az alternatív megoldási lehetőség, amely szerint lehet emelni az 1500 fő alatti települések vezetőinek fizetését, de csak a helyi bevételekből. Ez lehetetlen helyzetbe hozná a polgármestereket, hiszen ugyanabból a pénzből kaphatnának fizetésemelést, amelyből a szociális segélyeket is fizetik. Az ellenzéki képviselők erre olyan beadványokkal reagáltak, amelyek az állami költségvetésből fedezné a polgármesterek fizetésemelését.

Csapdában a kormánypártok

Így a Policy Agenda szerint most a kormánypártok kerültek csapdába, mivel két olyan lehetőség van az asztalon, amelyek egyike sem jó megoldás az ő nézőpontjukból:

1. Az eredeti javaslatot próbálnák elfogadtatni, amelyhez valószínűleg nem lenne meg a kétharmad. Ekkor azt mondhatnák, hogy rajtuk nem múlott, az ellenzék feküdt keresztbe a megoldásnak. A kistelepülések vezetői azonban látnák, hogy a kormánypárti szándék érvényesülése rosszabb helyzetet teremtett volna a jelenlegi állapotnál.

2. A kétharmados többség elérése érdekében megteremthetnék a kompromisszumot a kormánypárti frakción belül és az ellenzékkel is. Így lehetne emelés, de ezt a költségvetés fizetné. Ezzel a megoldással azonban kénytelen-kelletlen homlok egyenest szembe mennének azzal, amit saját miniszterelnökük mondott egy évvel ezelőtt, azaz félresöpörnék a fizetéseket csökkentő korábbi törvényt. Ráadásul nem kerülhetnék el azt a látszatot, hogy az ellenzék kényszerítette ki a jó megoldást.