A migránspolitika az EU egyik központi kérdésévé vált. Az is kérdés, hogy a terror ellen hogyan lehet védekezni. A migrációs válság kapcsán kialakult viták nyomán nagyon mély törések jönnek létre - mondta Niedermüller Péter Európai Parlamenti képviselő a Republikon Intézet pénteki, Menekültkérdés és integráció az Európai Unióban című konferenciáján. Erre példaként a schengeni határok két éves felfüggesztésének ötletét említette, illetve a V4-ek azon magatartását, melynek során szinte minden, a migrációs válság megoldására irányuló uniós ötletet blokkolnak.

Az EU-t idén két nagy sokk érte - vélekedett Göncz Kinga, volt külügyminiszter, volt EP-képviselő: az egyik a bevándorlás tömegessé válása, a másik a párizsi merényletsorozat. Mindkettő váratlanul érte az EU-t, ami részben annak az eredménye, hogy az EU az elmúlt években csak a saját maga problémáival volt elfoglalva.

A jelenlegi migránsválság kiváltó okai között szerinte több ok is meghúzódik:

  • A világban zajló átrendeződés - az EU és az USA kezd veszíteni globális vezető szerepéből. Ezt a folyamatot azonban még a nemzetközi szervezetek struktúrája sem követi le.
  • Van globális gazdaság, de nincs globális kormányzás, ez a rendszer viszont a világban kialakuló egyenlőtlenségeket nem tudja kezelni. Ezeket a kettős standardokat, egyenlőtlenségeket a globális média is láthatóvá tette.
  • Megjelent egy új tényező: a közösségi média, amely közös identitást teremthet a fiatalok számára. Hagyományos értékek bomlanak fel, a szülők befolyása csökken, a kortárs fiatalok befolyása nő, amit láthatóan az Iszlám Állam (ISIS/Daesh) is kihasznál.
  • A konfliktusterületeken már régóta zajlik destabilizálódás: a jelenlegi nagy menekülthullám kiváltója a szíriai háború, amelyben azonban a világ nagyhatalmai is részt vesznek - külön oldalakat támogatva -, ami szintén a helyzet eszkalálódása felé vezet. Eközben a terrorizmusnak egy új minősége is megjelent, az ISIS/Daesh, amelynek vannak önálló állami bevételei és vannak globális törekvései is. Eddig ilyenre nem voltak képesek az eddigi szervezetek.

Ráadásul az EU-ban a 2008-as pénzügyi válság hatásai is erősen látszódnak még, főleg politikai (a szélsőjobb képviselet erősödése) és társadalmi (magas munkanélküliség, nagyobb szegénység, egyenlőtlenség) téren. A második világháború óta most van először olyan helyzet, hogy egy nemzedék nem remélheti, hogy neki egy kicsit jobb lesz, mint a szüleinek. Ráadásul Európában az integráció nem sikerült jól. Ezek fényében nem lehet azon csodálkozni, hogy a második-harmadik generációs fiatalok egy része az, amelyik szimpatizál az Iszlám Állammal, mert úgy érzi, itt cselekvésre van lehetőség.

Ezeket mind figyelembe kell venni, amikor az EU által erre a helyzetre adandó válaszokra gondolunk - mondta Göncz a probléma bonyolultságára utalva. Szerinte logikus reakció ilyenkor, hogy a teljes elzárkózás a válasz és mindenki gyanússá válik, aki nem európai, ennek nagy támogatottsága lett hirtelen és közben Orbán Viktor magyar miniszterelnök is e nézet - a kerítés, a bezárkózás és elutasítás - szimbólumává vált, a szélsőjobb szimbolikus figurájává.

A szélsőségekre adott szélsőséges válasz azonban nem járható út a volt EP-képviselő szerint, az EU előtt másik út is áll: a nagyobb integráció (közös migrációs- és menekültpolitika), a toleránsabb, egyenlőbb és befogadóbb társadalom felé, ehhez azonban még sokat kell tenni. Göncz szerint fontos a Szíriának, Libanonnak, Jordániának nyújtott segítség, ám a felemás szolidaritás az EU-n belül nem tartható fenn, úgy ahogy az sem, hogy csak néhány ország vigye menekültek befogadásának terhét és csak néhány országra háruljon a felelősség. Ennek kapcsán úgy vélte, hogy meg fog jelenni a kétsebességes EU és ennek mentén is szükség lesz struktúraváltásra.

A sokk éve 2015

Nemcsak a pénzügyi, de a jelenlegi migrációs válság is azért érinti igen keményen az EU-t, mert ezek a krízisek félkész rendszerekre helyeznek nyomást - fogalmazott Andor László volt uniós biztos. Nemcsak az eurózóna, de a schengeni rendszer is egy hirtelen, nagy bővítés nyomán indult és nem egy teljesen kész modellel, hanem egy olyan elgondolás mentén, hogy a hiányzó elemeket majd - ha szükséges - pótolják. Ez a pótlás azonban nagyon lassan halad.

Bár 2015 a sokk éve, mégsem a bevándorlók létszáma a probléma, hanem az, hogy hirtelen megugrott a menekültek száma, akik nagyon kevés helyen, nagyon kevés pontra érkeznek. A menekültügyi rendszer nincs erre felkészülve, kiegyenlítettebb, koordináltabb kezelésre van szükség. Ezek felé elindult ugyan a rendszer - sok lépés már megszületett és döntési fázisba került -, de késve.

Megfeleződött a migráció

A migrációval kapcsolatban arra mutatott rá Andor, hogy a legutóbbi pénzügyi válság gyakorlatilag megfelezte az EU-n kívülről jövő migrációt, valamint az unión belüli mobilitást - utóbbi nagyobb mértékben esett, mint az előbbi, igaz az EU-n belüli mobilitás a teljes munkaerőpiachoz képest egyébként is nagyon alacsony, nem éri el a 3 százalékot sem. Ez Andor szerint azt mutatja, hogy a gazdasági bevándorlás érzékenyen reagál a gazdasági ciklusokra.

A bevándorlás azonban nemcsak azoknak lehetőség, akik bevándorolnak, hanem a befogadó társadalmaknak is (munkaerő-piaci, demográfiai vagy társadalombiztosítási szempontból) - feltéve, ha az integráció hatékonyan megvalósul. Ezt részben a foglalkoztatási rátán lehet mérni. Példaként Belgiumot említette, ahol az elmúlt 10-15 évben a bevándorlók foglalkoztatási rátája 40-50 százalék körül mozgott. Ez hosszú távon nem fenntartható.

Sok dolgot kellene a jó kormányzásnak mind tagállami, mind uniós szinten összehangolni - mondta Andor: a hatékony határőrizetet és biztonsági intézkedéseket, a mindenkori menekültek emberséges megsegítését, valamint a gazdasági bevándorlás és integráció folyamatos biztosítását. Bár mindhárom fontos és legitim cél, de a volt biztos szerint ezekkel nem lehet szelektíven foglalkozni, ebből ugyanis valamilyen feszültség biztosan keletkezik, amelynek költségét csak tovább toljunk a következő generációra, a konfliktusok és a költségek ugyanis csak később jelennek meg.

Az iraki háború indította el a dominót

A válság kiindulópontja az iraki háború volt, ami egy dominót indított el és a szekuláris államok összeomlását eredményezte - állapította meg Melegh Attila, a BCE Szociológia és Társadalompolitika Intézetének egyetemi docense. A szakember szerint ebben mindenkinek vállalnia kell a felelősséget, ez pedig Magyarországra is vonatkozik.

Alapjában véve 5-10 millió emberről kell gondoskodni. A helyzetet súlyosbító tényezők között emelte ki, hogy ez a több milliós néptömeg tartós menekültállapotban van, a helyzetük egyáltalán nem rendezett (jogi értelemben sem), információi szerint heti 10 dollárból próbálnak megélni. Ezek az emberek azt is tudják, hogy ebben a térségben akár 60 évig is lehet menekülttáborban élni. Emiatt egyáltalán nem meglepő, hogy kapcsolati hálók (network) kezdenek kialakulni és élethelyzetük megoldásán kezdenek el gondolkodni.

Ráadásul ebből az embertömegből 1 millió gyerek van iskola és mindenfajta képzés nélkül, ami még sürgetőbb lépéseket igényel, hiszen ez az, ami radikalizálódást is táplálhatja a jövőben. Ez kétségtelenül nagy feladat, de sürgősen lépni kell - hangsúlyozta a migrációkutató. Az alapkérdés pedig az: hogyan lehet ezt rendezetten kezelni.

Jobb, ha hozzászokunk

A világ vándorló népessége a világ népességének növekedését mára meghaladta, ami azt is jelenti, hogy a XXI. században magasabb migrációval kell az országoknak megküzdeniük. Ezt azonban globálisan kell kezelni. Bár Európába is jelentősebb számú bevándorló érkezik, a migrációban a dél- és kelet-európai országok nem vesznek részt, azaz ez a régió nem integrálódik a világ migrációs rendszerében. Míg például az Egyesült-Királyság és Németország nemcsak fogad, de "ad" is migránsokat, addig a kelet-európai országok nagy "kibocsátók", ami az EU-val szemben egyenlőtlen cseréket és függő helyzetet is eredményez például a szociális transzferek révén.

A kelet-európai országokra emellett az is jellemző, hogy ha kapnak is bevándorlókat, azt elsősorban egymástól kapják, nem beszélve arról, hogy Kelet-Európában - akárcsak Magyarországon - a menekült kérelmet beadók háttere és a térség migrációs kapcsolatai nem érnek össze, azaz nincs menekültekhez kapcsolható diaszpóra. Mindez az egyenlőtlenség azt is jelenti, hogy egy kiürülő térségről lehet beszélni - mondta Melegh.

A szakember mindezt számokkal illusztrálva megemlítette: 2013-ban Kelet-Európából 7,5 millióan vándoroltak el, 4 millió bevándorló volt, a menekültek állománya 1,5 milliót tett ki, amelyből Kelet-Európa egészébe 30 ezer jött, azaz itt jószerivel vadászni kell, hogy valaki egyáltalán találkozzon menekülttel. Ugyanakkor szinte senkinek sem adunk menekült státust.

A tehermegosztásnak nincs alternatívája

Melegh szerint a migrációs hullám kezelésében nincs alternatívája a tehermegosztásnak, annak ellenére is, hogy a menekültek elsősorban olyan országokba mennek, ahol már vannak hozzájuk kapcsolható diaszpórák. (A migránsok célpontja elsősorban azért Németország, mert ott volt a legnagyobb szíriai diaszpóra - kapcsolat hálókkal és lehetőségekkel -, miközben a munkaerőpiac is jó állapotban van.) Ennek ellenére a terheket meg kellene osztani, mert a helyzetet így nem lehet kezelni.

A szakember szerint el kellene döntenie az EU-nak, hogy emberekre vagy pénzügyi támogatásra vonatkozó kvótákat akar-e. Ha pénzt adnának az integrációs programok kidolgozására, illetve a menekültek integrálására mindjárt más lenne a hozzáállása sok országnak - mondta ironikusan. Az EU-nak ugyanakkor az is létfontosságú lenne, hogy már létező globális alapok mögé álljon be, amelyekhez nemcsak a világ nagyhatalmainak, de a helyi középhatalmaknak is hozzá kellene járulniuk pénzzel.

Melegh emellett egyenértékű ellátás biztosítását is fontosnak tartaná, azaz valamilyen egyenértékű alapellátást biztosítani kellene a menekülteknek. Emellett szerinte az EU-nak befogadóbbá is kellene válnia. A globális vitákban ugyanis rendre egy konzervatív csendőr szerepét veszi magára. Most már nem lehet azt megkerülni, hogy a migrációt legálisabbá tegye, hogy a papír nélküli migránsok jogi helyzete rendezettebb legyen. Ebben nem lehet szuperkonzervatív az unió - vélekedett a szakember, aki szerint jelentős társadalmi reformokra is szükség lenne azok körében, akik a leginkább tartanak a bevándorlástól a menekült- és migrációs politikai reformok mellett.