Olyan támogatási rendszer bevezetését fontolgatja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), amellyel három lépésben lehetne megválni a hővel kapcsolt áramtermelés támogatási rendszerétől (kát), miközben létrejönnének az indokolt költségeken alapuló távhőárképzés feltételei is - olvasható a Világgazdaság keddi számában. A lap szerint az első, átmeneti időszak július elsejétől október 15-ig tartana, ekkor a biztonsági gázkészletek rovására és a belföldi gáztermelés felhasználásával csökkentené a tárca a távhőárakat. Közben az árak és a szolgáltatói tarifák befagyasztása is fennmaradna. A távhőtermelők a lakossági célú hőelőállításra kedvezményesen vásárolhatnak majd gázt, a szabályozás korábban már ismertté vált elemei alapján ellátójuk az MVM lesz. A lap szerint e beszerzés nem lesz az egyetemes szolgáltatás része, holott e célra jelenleg a két közüzemi nagykereskedőtől (is) lehet gázt venni.

Az MVM korábban azt közölte lapunkkal, a gázpiacot érintő jogszabályi változások megjelenésével a Magyar Villamos Művek (MVM) csoport gázpiacra való belépésének folyamata várhatóan felgyorsul. A fejlesztési miniszter április elején megjelent rendelete szerint a stratégiai földgázkészletek csökkentésével juthat gázhoz az MVM-csoport, emellett határkeresztező kapacitásokat is leköthet magának az új gázévben. A biztonsági földgázkészletet július elsejével 1,2 milliárd köbméterről 915 millió köbméterre csökkentette Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, a 2012 június végéig tartó gázévben. A 285 millió köbméteres különbözetből részesül az MVM. A július elsejétől felszabadított gázmennyiséget a piaci árnál mintegy 30 százalékkal olcsóbban értékesíti majd a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség. A készletből kikerülő mennyiség 30 százalékát az egyetemes szolgáltatók kapják lakossági célra, 70 százalékát pedig a távfűtőművek között osztják meg.

A kapcsolt erőművek július elsején kikerülnének a kát-ból, de a legfeljebb 50 megawatt kapacitású termelők a szervezett villamosenergia-piacon adhatják el az áramot - írja a Világgazdaság. Az átmeneti időszakban számukra egy speciális, priorizált árat hoznának létre, amely minimális támogatást is tartalmazna, a rendszerbe való belépésről annak indulásakor kell dönteniük a cégeknek. A lap szerint a második szakasz október 15-től 2012 végéig tartana, itt a lényegi változás a költségalapú hatósági árak bevezetése lenne. A szolgáltató ekkortól olyan az indokolt költségeket tükröző áron veszi majd meg a hőt a termelőtől, amely továbbra is kedvezményesen vásárolhat gázt. Ha a termelő így is hőáremelésre kényszerülne, a szolgáltatónak akkor sem kellene árat emelnie, mert hőalapú ártámogatást kap a lakossági célú távhőellátás mértékéig. A harmadik szakaszban, 2013-tól a lap szerint a hatósági ár és a távhőszolgáltató hő oldali támogatása megmarad, viszont nem lesz szükség a hőtermelők áramának szervezett piaci átvételére. A rendszert a kapcsoltenergia-bizonyítvány váltja majd fel.

A Magyar Nemzet szerint az sem kizárt, hogy a kát-támogatás július és október közötti megszűnése miatt néhány önkormányzatnak pénzügyi segítséget kell nyújtania a helyi távhőtermelőnek. A lap által idézett szakértők szerint a földgáz ára áprilisban 10 százalékkal emelkedett, júliusra pedig 15 százalék körüli növekedést jeleznek előre. A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége már korábban jelezte, több százmillió forintos többlet terhet is jelenthet az önkormányzatoknak a tulajdonukban lévő távhőszolgáltatók megmentése.

Bencsik János, klíma- és energiaügyi államtitkár szerint az állam 20-30 milliárd forintot spórolhat a kötelező áramátvétel (kát) rendszerének átalakításán. A kát-rendszert az áramfogyasztók finanszírozzák, jelentős összeget fizet a kötelező áramátvételi tarifa (kát) finanszírozásával, a támogatás mértéke 2010 első félévében 44 milliárd forint volt.