A 2010 óta regnáló kormány egyik fontos gazdaságpolitikai megoldása, hogy a munka helyett a fogyasztást adóztatja. Erre több vezető politikus is utalt az elmúlt években, például Rogán Antal 2015-ben a 2016-os költségvetés ismertetésekor. Ennek is köszönhető, hogy a magyarországi áfakulcs globális szinten is a legmagasabbnak számít a 27 százalékos áfakulcs. Ez pedig komoly tétel a háztartások kiadásában.

Mennyi megy áfára?

Kapcsolódó

A Napi.hu szerkesztőségi blogja a magyar háztartások hivatalos adatokon alapuló, ám hipotetikus számítás alapján azt nézte meg, hogy egy átlagember és átlagos család körülbelül mennyi áfát fizet a mindennapi kiadásai után. A számítás azért hipotetikus, mert bár az általános áfakulcs 27 százalékos, vannak termékek és szolgáltatások, amelyekre kedvezményes áfakulcs vonatkozik. Ugyanakkor egy-egy háztartásra vetítve nem lehet pontosan megmondani, hogy mennyi fogyott a kedvezményes áfakulcsos tejből vagy a 27 százalékos áfával terhelt tejből.

Egy-egy átlagos magyar háztartás tagjai fejenként átlagosan közel 980 ezer forintot költenek el évente. A 27 százalékos kulcs miatt évente a fogyasztásukra több mint 200 ezer forintot áfát fizetne minden egyes családtag, ennél azonban kevesebb ez az összeg a már említett kedvezményes áfás termékek és szolgáltatások miatt. Mindenesetre a nagyságrendek alapján évi 180-200 ezer forint körül lehet az egy főre jutó áfakiadás, ez pedig havonta 15-16 ezer forintot jelent. (Lényeges szempont, hogy az áfán felül a háztartások jövedéki adót is fizetnek például üzemanyagok, szeszes italok és dohánytermékek után.) Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a teljes bérköltségnek alig a felét teszi ki az az összeg, amelyet megkap a dolgozó. A bruttónak közel kétharmada marad nálunk.

Miért jó? Miért nem jó?

A magas áfakulcs alkalmazása egyébként logikus választás a politikusok részéről, mint a jövedelemadó-kulcs megemelése. Az áfa ugyanis az egyik olyan adó, amely kevésbé fogja vissza a gazdaságot. A Köz-Gazdaság című szaklap 2014-ben publikált adópolitikai különszámában szereplő elemzés szerint a fogyasztásra kivetett adók megítélése a gazdaság növekedésére gyakorolt hatásának szempontjából mind a hazai, mind a nemzetközi irodalom alapján kedvező. Ugyanakkor igazságtalan is az áfa, mert az alacsonyabb fizetésűek rosszabbul járnak vele, mint a nagyobb jövedelműek, tehát aránytalan ebből a szempontból a terhelés.

Egyébként a magyarországi magas áfa passzol az adórendszerek átalakítására vonatkozó még 2010-ben született - Európa 2020 nevet viselő - uniós javaslattal, amely növekedésbarátabb adórendszer kialakítását javasolja a tagállamoknak. "Kerülni kell például az élőmunka megadóztatását; a múlt példái azt bizonyítják, hogy ez jelentősen visszaveti a foglalkoztatást. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók helyett a tagállamoknak zöld adórendszer kialakítása jegyében inkább az energiafelhasználás és környezeti terheket okozó tevékenységek megadóztatása felé kell elmozdulniuk."