Lelkesek voltak a Csongrád megyei közgyűlés tagjai és június végén megszavazták, hogy nevet váltanak. A jövőben Csongrád-Csanádra változhat a megye neve, ha azt az Országgyűlés is jóvá hagyja (legkorábban szeptemberben). A Magyar Nemzet kérdésére a közgyűlés sajtóosztálya elmondta, neves történészek véleményét kikérve döntöttek 13 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett.

Felmerült a kérdés több képviselőnél, hogy mennyibe kerül a névváltoztatás, azonban erre nem kaptak választ. Hasonlóan járt a névváltoztatást már elutasító Pest megye is. Ott Szabó István közgyűlési elnök várt választ a kiadásokat illetően a Miniszterelnökségtől, de a hatástanulmány nem készült el időben.

A központi terület Pest-Pilis-Solt névre válthatott volna. Az elutasítás fő oka az, hogy az elmúlt években küzdöttek azért, hogy levetkőzzék a főváros alvóvárosa státuszt, a brandépítést viszont kukázhatták volna. Fennakadtak azon is, hogy 2020-tól külön régió lesz a megye, így több EU-s forrásra számíthatna.

Bár Lázár János tárcavezető történelmi okokra hivatkozik, valójában az 1950-es megyerendezéskor nem önkényes keresztelések történtek. Például a szintén vizsgált Nógrád-Kishont megye ilyen formában csak a trianoni békeszerződés és az I. bécsi döntés között létezett csak. A történelmi Nógrád vármegye nagyobbik része Szlovákiához került. Csanád vármegyét viszont szétosztották Románia, Békés és Csongrád között. A nosztalgikus érzület egyébként nem először lángol fel: az alaptörvény első változatában még 2011-ben vármegyékre nevezték volna át a megyéket, végül az ötletet elvetették.

A címlapképen az egykori Magyar Királyi Postatakarékpénztár (jelenleg a Magyar Államkincstár) épületének díszes homlokzatán a Magyar Királyság címere. (Forrás: MTI/Bizományosi: Jászai Csaba)