A Fidesz többségű parlament által elfogadott új alaptörvény jövő januárban léphet életbe, ám Lázár János és Balsai István fideszes politikusok láthatóan nem tudnak várni: két jelentős ponton módosítanák a jelenleg hatályos Alkotmányt.

A két fideszes politikus arra tesz javaslatot, hogy a jelenleg hatályos Alkotmány mondja ki, hogy "Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető."

Kapcsolódó

Fokozottabban védhetnék a nőket?

A javaslat szerint az Alkotmány 70/E paragrafusa a következő új bekezdéssel egészülne ki:
"Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető."

A javaslat célja - derül ki az indoklásból -, hogy a jövendő generációk érdekeire és várható terheire tekintettel rögzítse, hogy a szociális biztonság keretei között nyugdíj jogcímen járó ellátásra főszabályként azok jogosultak, akik - a törvényhozó által a mindenkori demográfiai viszonyokra és a várható életkorra tekintettel kialakított - öregségi nyugdíjkorhatárt elérték . A javaslat - állítják a benyújtók - lehetővé teszi ugyanakkor, hogy törvény a nyugdíjjogosultságot (átmeneti vagy tartós jelleggel) kiterjessze pl. a nők fokozottabb védelme érdekében. A javaslat módot ad arra is, hogy a törvényhozó a jelenleg már fennálló nyugellátásokat is ezen alkotmányi elveknek megfelelően rendezze át, oly módon, hogy a jelenleg nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött személyek a társadalombiztosítási vagy a szociális rendszer keretében, illetve a munkaerőpiacra való visszatérés lehet őségének megnyitásával a megélhetésükhöz hozzájáruló juttatásban részesüljenek - fogalmaz a két politikus nevével fémjelzett indoklás.

Strasbourg dönthet nyugdíjügyben

Amint arról csütörtökön beszámoltunk, a Helsinki Bizottság szerint jogsértést követ el a magyar állam, amikor továbbra is levonja a magánnyugdíj-pénztár tagoktól a 24 százalékos nyugdíjjárulékot, viszont 2011 decemberétől nem ismeri el szolgálati idejüket. A szervezet 12 munkatársa ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.

Az Alkotmánybíróság (AB) korábbi határozata szerint alkotmánymódosítás nem lehet alkotmányellenes - bár ezzel a kérdéssel egyes jogtudósok vitatkoznak - viszont az AB eddigi ítélkezésből az is világossá vált, hogy megszerzett szociális jog nem csorbítható. A fideszes javaslat a kormány azon intézkedéseibe illeszkedik, hogy a rokkantnyugdíjakra fordított kiadásokat csökkentse - ám ilyenre az elmúlt húsz évben nem volt példa, hogy megszerzett nyugdíjat visszavettek volna. Ugyanis minden ehhez hasonló jogszabályt az Alkotmánybíróság megsemmisített - és jó eséllyel most is megsemmisítené, hisz egy ilyen javaslat már az emberi méltóságot is sérti.

Tizenötfős AB

Ugyanakkor Fidesz tutira megy: az alkotmánymódosítás másik pontja szerint még az idén 15 fősre duzzasztanák az AB létszámát - az új tagokat természetesen a fideszes többségű parlament választaná. A 15 fős testület már szeptember 1-jével megkezdené működését, az új alkotmánybírák megválasztása az Országgyűlés tavaszi ülésszakán, azaz a következő két hónapban megtörténne - derül ki a törvényjavaslatból.

"Annak érdekében továbbá, hogy az Alkotmánybíróság valamennyi olyan indítványozó által benyújtott indítványt, aki az Alaptörvény szerint indítványozási joggal már nem rendelkezik, minél rövidebb időn belül elbírálhasson, a javaslat az Alkotmánybíróság létszámát már az Alaptörvény hatálybalépése előtt tizenöt főre bővítené." Vagyis a Fidesz szerint azért van szükség a AB idő előtti felduzzasztására, hogy az ügyhátralékot letudják az alkotmánybírák még a jelen alaptörvény hatálya alatt.