Korábban szakértők nem tartották elképzelhetetlennek, hogy csak a számla adatait kelljen beküldeni a hivatalnak egy megadott formátumban - úgy, mintha egy bevallást küldenénk be. Ennek a hátránya persze, hogy a visszaéléseket nehezebb vele szűrni: aki nem küld adatot, az nem látszik a rendszerben.

A másik elképzelés szerint az ekáerhez hasonlóan elektronikus kódot kellene kérni az adóhivataltól, amelynek a birtokában ki lehetne állítani a százezer forintnál nagyobb áfát tartalmazó (vagyis 27 százalékos adó esetén a nettó 370 ezer forintnál nagyobb összegű) számlát. Ennek előnye, hogy a számla csak úgy lesz szabályos (vagyis a vevő által is kifizethető), ha bekerült a rendszerbe - a hátránya, hogy még mindig módot adhat a visszaélésre.

Azt ugyanis egy általános, előre kiadott kód esetén nem tudja a NAV, hogy 370 ezer vagy 370 milliárd forinttól szól-e a számla. Ezért azt is el kell érni, hogy a kód megadása után valóban csak azzal az összeggel legyen a hatóságnak beküldhető a számla, amelyről azt kiállították. Ehhez vagy a számlázó programokat kell átalakítani úgy, hogy a hivatali jóváhagyás után ne lehessen azokat módosítani, vagy olyan rendszert kell alkotni, amelyben eleve a NAV-nak kell beküldeni a számlát, amely azt "lepecsételi" és visszaküldi. Ez utóbbi viszont lassíthatja a számlázási folyamatot.

Az még nem derült ki, hogy pontosan milyen rendszer épül - Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaságnak nyilatkozva karácsony előtt csak annyit ígért, nem öntik hirtelen a vállalkozásokra az új rendszert. "Ki fogunk jelölni egy vállalati kört, vagy régiót, ahol elindulunk a rendszerrel, és több hónapon át teszteljük" - közölte a miniszter, aki további részleteket nem árult el.