Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A kormány 2018. évben 225 milliárd forintot kíván közfoglalkoztatásra fordítani. Idén a tervek szerint ez az összeg magasabb, 325 milliárd forint. Ez tehát elsőre azt jelenti, hogy radikális, azaz 100 milliárd forintos forráskivonást akar végrehajtani a kormány. A valóság ennél árnyaltabb. A kutatóintézet megítélése szerint tudatosan többet tervezett tavaly is és idén is a kormány erre a költségvetési sorra.

A 2016. évben 70 milliárd forint maradt meg a közfoglalkoztatásból, ami egyik fedezete volt az év végi jelentős költekezésnek. Ezzel a kabinet direkt mozgásteret teremtett magának. És ez idén is várhatóan így alakulhat majd, hiszen az év első három hónapjában is lényegében ugyanannyi pénzt költöttek el közfoglalkoztatásra, mint tavaly ugyanekkor.
A valóságban tehát körülbelül 270 milliárd forintot kerül a közösből a közfoglalkoztatás mostani szinten történő működtetése. Ebből jövő évben "visszavágni" 45 milliárd forintot már nem látszik olyan jelentős megszorításnak.

Mennyien fognak közmunkásként dolgozni?

A Policy Agenda szerint amennyiben az Országgyűlés a tervezett számot fogadja el, akkor a közfoglalkoztatásra szánt pénz 2018-ban lecsökken a 2014. évi szintre. Abban az évben havi szinten körülbelül 180 ezer közmunkás havi foglalkoztatására volt elegendő az a forrás. Ugyanakkor az elmúlt években 5,5 százalékkal nőtt a közfoglalkoztatottak bére (a rendszer igazságtalanságát mutatja, hogy ugyanezen időszak alatt 11,3 százalékkal nőtt az országos átlagbér!).

Ha ezt a növekedést hozzászámoljuk, valamint 2018-ban az idei évhez hasonlóan az inflációhoz igazodó közfoglalkoztatotti béremeléssel számolunk, akkor várakozásaink szerint 170 ezer közmunkást foglalkoztathatnak havi átlagban a jövő évben. Ez körülbelül 30-40 ezer fős csökkenés jelent majd.

A kormány a pénz miatt közmunkából kikerülők esetében három dolgot tehet az intézet szerint;

  • Az első, hogy nem gondoskodik róluk. Ez nehezen elképzelhető egy választási évben. Igaz ugyan, hogy arra minden eszköze megvan, hogy az év első felében erőltesse a közfoglalkoztatást, és a második félévben, a választások után már kevesebb embert engedjen be a rendszerbe.
  • A második lehetőség szerint az állami cégeknél dolgozó közmunkásokat át lehetne venni rendes állományba, ezzel emelve a bérüket, és tehermentesítve a közfoglalkoztatás rendszerét. Erre elvileg van egy érvényes kormány határozat, amelynek határideje 2017. április 30. volt. Ugyanakkor erről szóló döntés nem ismert. ("kormány felhívja a belügyminisztert, vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy a jelenleg állami intézményeknél közfoglalkoztatásban lévő személyek miként tudnak saját állományba kerülni és ennek mennyi a többletforrás-igénye, továbbá a nemzetgazdasági miniszterrel közösen tegyen javaslatot a megvalósítás módjára, továbbá vizsgálja felül az állami foglalkoztatók által támasztott közfoglalkoztatási igényeket")
  • A harmadik lehetőség, a kormány bízik abban, hogy a közmunkásokat "elviszi" a versenyszféra. A munkaerőhiány miatt a cégek arra panaszkodnak, hogy a közfoglalkoztatás merev rendszere benntartja a számukra potenciális munkaerőt. Ezen vélekedés szerint a növekvő minimálbér - főleg a közfoglalkoztatotti bérhez viszonyítva - elég csábítást jelent a mai közmunkásoknak arra, hogy máshol vállaljanak munkát. Ennek a lehetőségnek az a nehézsége, hogy a közfoglalkoztatás nagyon egyenlőtlenül oszlik el az ország területén. Például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, igen elterjedt, míg például Győr-Moson-Sopron területén már most is kevés a közmunkás.