A 2012-2013 közötti időszak sokkal megnyugtatóbbnak látszik, mint fél-egy évvel ezelőtt, mert a kormány végre rátér a 2010 elején felvállalt konvergenciapályára - mondta Akar László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója a Napi Gazdaság ingatlankonferenciáján. Hozzátette: az adócsökkentések és az adósságkonszolidáció mellett a magánnyugdíjpénztári vagyon és a járulékok bekebelezése, illetve a különadók révén 2 százalékos GDP-arányos államháztartási többlet várható, de a strukturális - vagyis az egyszeri elemeket és a konjunktúra alakulását kiszűrő - hiány jelentősen romlik, idén 4,7 százalék lehet a 2009-es 2,9 százalék után.

A külföldi befektetők most már komolyan elhiszik, hogy a kormány tartani fogja magát 2012-2013-ban a konvergenciapályához, vagyis magyar okokból nem várható pénzpiaci elszállás. Kisebb turbulenciák viszont jöhetnek, például akkor, amikor az EU elkezdi kritizálni a strukturális hiányt - fogalmazott. A különadó ugyanakkor erősen elgondolkoztatja a külföldi befektetőket, hogy új fejlesztések mellett elkötelezzék magukat.

Kapcsolódó

Akar szerint a megtakarítások végső arányai a most tervezetthez képest eltérőek lesznek, a strukturális intézkedések a vártnál kevesebb megtakarítást hoznak, amit a klasszikus költségvetési megszorítások pótolnak majd.

Az eddig ismert intézkedések nem tudják érdemben felfelé tolni a magyar növekedési pályát, az export növekedésével szemben a belső kereslet csak lassan élénkül. Rossz hír emellett, hogy az EU és azon belül Németország gazdaságának további gyorsulása már nem várható, inkább a dinamika mérséklődésére van kilátás. A legtöbb uniós országot a költségvetési konszolidáció jellemzi, az erősödő inflációs nyomás okán elkezdődött a kamatemelési ciklus.

Az idén 2,5, jövőre 3 százalék körüli, export vezérelt GDP-növekedés várható, a beruházások 2011-ben 1, 2012-ben - jó esetben - 7 százalékkal nőhetnek a GKI szerint. A nagyvállalatok beruházási kedvét a különadók, illetve az ezzel járó bizonytalanság vetheti vissza, a kkv-k esetében pedig a meglévő hitelterhek miatti óvatosság mellett a bérköltségek emelkedése is csökkenti a fejlesztési forrásokat, és ha költenek is, fejlesztésre, inkább gépek beszerzésére, semmint ingatlanokra. Az Új Széchenyi Terv forrásai járhatnak beruházás-élénküléssel, de főleg az olyan, exportágazatokban, mint amilyen az autóipar vagy a logisztika.