A magyar kormány biztosjelöltjének, Várhelyi Olivérnek kiegészítő kérdésekre kell válaszolnia, amelyeket az Európai Parlament külügyi szakbizottságától kap, miután a csütörtök délelőtti  meghallgatásán nem sikerült meggyőznie az EP-képviselőket arról, hogy a magyar kormány befolyásától mentesen látná el a feladatát, mint az Európai Bizottság bővítési és szomszédságpolitikai portfólió várományosa.

Ha az írásos válaszok eloszlatják a képviselők kételyeit, akkor igent mondhatnak a jelöltre vagy egy újabb szóbeli meghallgatást kérhetnek tőle. A Twitteren megjelent médiaértesülésekből az tűnik ki, hogy Várhelyinek jó esélyei vannak arra, hogy az EP szavazásán végül átmenjen, de az eredményt nagyban befolyásolhatják a frakciók közti politikai alkuk.

Az EUObserver szerint a külügyi szakbizottság koordinátorainak szavazásán az Európai Néppárt és a kisebb frakciók ugyan támogatták, de a szociáldemokraták, a Zöldek, a Renew Europe és az egységes baloldal nem, így nem volt meg a kétharmados többség. A Népszava tudósítója úgy tudja, hogy 30 képviselő szavazott igennel, 36 pedig nemmel.

 

A pótkérdéseket írásban kell megválaszolnia hétfőig Várhelyi Olivérnek, majd ez alapján döntik el az EP-képviselők, hogy sor kerül-e pótmeghallgatásra, vagy átengedik.

A csütörtök reggeli meghallgatáson a képviselőknek nem Várhelyi szakmai felkészültségével volt bajuk, leginkább az zavarta őket, hogy nem határolódott el nyíltan Orbán Viktor miniszterelnök politikájától. Bár többszöri kérdésre többször is azt válaszolta, hogy az EU irányvonalát fogja képviselni ha biztossá választják, munkája során teljesen függetlenül cselekszik majd és nem fogad el semmilyen utasítást semmilyen kormánytól vagy szervtől, de ez úgy látszik nem győzte meg a képviselőket.